Lapszemle, 1927. július

1927-07-08 [1328]

/Temps 6/« á Journal des Débats 6 máro szatírát ir e helyzetről, a Saaté börtön, irja a lap, ezentúl Párizs érdekességei közt lesz as idegenek részére, akiknek ott mutogatják majd Daudet, Cachin és a többiek üres celláii Csak Pujo mar?;: V, ez árva, mert 6 elősegítette Daudet szökését, noha erre osak az államnak joga, * cikk szerint ez állapotoknak az az oka, hogy a választások közeledtével képviselek ia, Yüiniszterek is népszerűséget hajhásznak, nera törődve,, mennyire demoralizáló ez a társadalomra,, Az Écho de Paris 6 farőeaak nevezi a történteket és rámutat arra, hogy a kommunisták előtt a korma../ most már tel$§sen eljátszotta tekintélyét* Ugyancsak komédiának nevezi az egészet az Oeuvre 6 és a Figaro 6-tal együtt megirja, hogy az eser* majdnem megbuktatta a kormányt, A bizalmi indítványt osak a'zért fogadták•el Barthou igazságügyminiszterre vonatkozólag, mert a névre szóló választás hivei, a kormány baloldali tagjai, féltek attól, hogy a győzelmükre a választásokon m r

:

on szükséges névre szóló szavazási rendsze különben megbukna. Tardieu koncentrációs párttervezetét örömmel üavözli az üre líouvellf 6, psak azt emmeli ki. hog.y a fal^t kissé jobban balra kellene áSelallitarsi. A Temps 6 noha cikke elején megrój ja a képviselőket, meri a h-aügyi javaslatot késedelmeskedve tárgyalják, végül mégis arra a következtetésre jut, hogy mivel a gyakorlatban a legfontosabb intézkedései e javaslatnak úgyis meg vannak valósitva> a javaslat tárgyalását a szünet utánra kellene halasztani. AZ Oeuvre- ö Anglia, Amerika és Magyarország példájára hivatkozik, mint amely államokban a naturalizált polgárok angolositják, illetve magyarosítják aeveiket, mig ez Franciaországban tilos és sürgeti a nevek fZdflCiásitásáJ&ak engedélyezését. Külpolitika. Az CteuVJre aleSon támadja meg azt a véleményt, amely hangoztatja, hogy a Rajna-területét 1905-ren nem kell feltétlenül kiüriteni, mert nincs ki-