Lapok Pápa Történetéből, 2021 (1-6. szám)
2021 / 3-6. szám - Bauer Marcell: Az „elfelejtett” pápai Zsoldosok - Zsoldos János (1767-1832) és Zsoldos Ignác (1803-1885)
Zsoldos Jakab foglalta versekbe. 1819-ben pedig Sárospatakon, Az egészség fenntartásáról való rendszabások címmel jelent meg - szintén versekbe foglalva - Fodor Gerzson51 átiratában, szintén gyermekek számára. Zsoldos János ezen könyvét - mint azt az orvostörténeti szakirodalom bizonyította52 - ismerték és használták, egyes vélemények szerint „Zsoldos diaetetikáját versekbe foglalva tanulják [az] összes magyar református oskolákba.”53 Azonban ennek ellenére, érthetetlen módon írásai feledésbe merültek, tanait az orvosok nem vették át. A fertőtlenítés fontosságát pedig jóval később, Semmelweis munkássága és elvitathatatlan érdemei után ismerte csak el az orvostársadalom.54 Azt, hogy Zsoldos Diaetetikáját - vagy annak átdolgozott változatit -, Semmelweis Ignác ismerte-e, vagy sem, arról adatok nincsenek. Rejtélyes és érthetetlen azonban, hogy később, Semmelweisnek a tanai elismeréséért vívott harcai alatt és után sem került elő Zsoldos Jánosnak még a neve sem. Zsoldosnak 1815-ben, Győrben jelent meg a Historia corticis Rhus Cotini („A cserszömörce kérgének története”) című könyvecskéje, mely a kinint helyettesítő gyógyszerének alapanyagával és annak kikísérletezésével foglalkozott. Az 1819-ben megjelent „ Constituta Rei Sanitatis” az első magyar egészségügyi jogszabálygyűjtemény volt,55 mely 1656-tól 1818-ig tartalmazta a törvényeket.56 1823-ban Veszprém vármegye - korabeli szóhasználattal - első „rendes” orvosának, vagyis az első főorvosának nevezte ki.57 Az 1820-as években foglalkozott az Ugodon 1801 -ben felfedezett savanyúvíz-forrásokkal is, amelyeket alapos vizsgálat után sok betegség kezelésére hasznosnak talált. Az ugodi víz jótékony hatását írásban is népszerűsítette.58 51 Fodor Gerzson (*Derecske, 1763. július 26. - fNagykőrös, 1835. február 6.) Református lelkész, tanár, író, költő. 52 CSILLAG 1968 és CSILLAG 1970. 53 Idézi: CSILLAG 1968. 876. 54 Semmelweis Ignác: A gyermekágyi láz kórtana. Orvosi Hetilap, 1858. június 6. és 1858. június 13. 55 MÉSZÁROSNÉ 1976. 28-37. 1830. június 16-án a pesti királyi orvosi egyetem tiszteletbeli tagjává választotta.59 Utolsónak megjelent könyve A ’ choleráról című írása szintén tudományos kiadvány volt 1831-ben, amit a közelgő járvány tett időszerűvé. Ezt követően Zsoldos kivette részét az akkor Veszprém vármegyében is pusztító járvány elleni védekezésből is. 1831. december 21-én, hosszas betegeskedés után - 56 éves korában - elhunyt szeretett neje, aminek következtében Zsoldos János napjai is egyre komorabbá váltak. Ezt tovább fokozta 1832 februárjában vejének, Vecsey Károly veszprémi főszolgabírónak a halála, aki alig hat hónappal korábban vette feleségül Krisztina nevű leányát.60 Ekkor, a himlőoltást felügyelő bizottságban végzett tevékenysége közben szerzett olyan súlyos meghűlést, amelynek következtében 1832. május 12-én, délután elhunyt. A pápai református halotti anyakönyv ide vonatkozó bejegyzése szerint „hideglelés”-ben. Zsoldos János nevével számos tudományos munkában találkozhatunk. Életművével és munkásságával több tanulmány is foglalkozott, orvosi és nyelvészeti működését is elemezték. Annak ellenére, hogy saját korában milyen ismert és elismert volt személye a későbbiekben mégis a feledés homályába merült, s csak a történelem iránt érdeklődők számára ismert. Orvosi működéséről önmaga úgy nyilatkozott, hogy az a „köteles közhaszonra tett orvosi fáradozás” volt.61 Legtalálóbban talán mégis Korbuly György orvostörténész fogalmazta meg, aki szerint Zsoldos János „... megtestesítője a régi magyar orvos fogalmának, aki minden tudásával a köz javát szolgálta”.62 Zsoldos János élete, munkássága és példája megérdemli, hogy ne merüljön a feledés - jelen esetben ártó - homályába. Megfelelő időben 56 A műben szerepel a második kötet megjelentetésének szándéka, azonban annak elkészülte nem ismert. 57 MÉSZÁROSNÉ 1976. 28. 58 ZSOLDOS 1827. 59 KOVÁCS 1832.283. 60 KOVÁCS. 1832. 284. 61 Idézi: MÉSZÁROSNÉ 1976. 27. 62 Idézi: MÉSZÁROSNÉ 1976. 27. ~ 1252 ~