Lapok Pápa Történetéből, 2020 (1-6. szám)
2020 / 5-6. szám - Bauer Marcell: Böröllő - Kisnemesi településből Pápa város része
középkori és Árpád-kori lelőhely található. A lapos területen nagyszámú Árpád-kori cserépbogrács- és fogaskerék-technikával díszített edénytöredék, valamint késő középkori, korongolt edények - részben mázas - töredékeit és kályhaszem részeket, továbbá kőépületre utaló nyomokat találtak. A régészek ezt a területet azonosították a középkori Böröllő faluval.7 8 Szintén Pápa külterületén, a várostól északnyugati irányban Böröllői-puszta III.8 néven bronzkori, későbronzkori és római kori lelőhely található. Az említett régészeti lelőhelyek részletes feltárása még nem történt meg, csak terepbejárást végeztek a szakemberek. Rainer Pál régész 2002-ben, az épülő 83-as elkerülő út böröllői területén lévő szakaszát a munkaterület lehumuszolása után lejárta, de régészeti jelenséget, vagy leletanyagot nem talált,9 azonban az út nyomvonala elkerülte a feltételezett régészeti lelőhelyeket. Az egykori Böröllővel közvetlenül határos régészeti lelőhelyek még a Sári majori-dűlő,10 ahol népvándorlás kori-, és az Alsó réti-dűlő,11 ahol római kori leletanyagot feltételeznek a szakemberek. Az első írásos említéstől a 17. századig12 Böröllő első hiteles, okleveles említésére 1345. április 19-én egy peres ügy kapcsán került sor. Ekkor Zsemléri Miklós panaszt tett Erzsébet királynénál, hogy Besze fia György királyi jobbágy elvette három tehenét, valamint a Böröllő (Berulle) birtokon hatalmaskodva elfogta rokonát, János fia András böröllői nemest és négy ökrét, valamint két lovát elvitték.13 Andrást ekkor még mindig fogságban tartották, 7 MRT 4. 1972. 204. 8 Lelőhelyi azonosító: 55447. 9 RAINER 2004. 254. (Mindössze egy újkori, 18-19. századi határkövet talált „N 69” jelzéssel.) 10 Lelőhelyi azonosító: 41272. 11 Lelőhelyi azonosító: 41271. 12 A szerző ezúton is szeretné kifejezni köszönetét Petrik Ivánnak, aki a Böröllővel kapcsolatos középkori adatait a rendelkezésére bocsátotta. 13 KUBINYI 1994. 49. Az oklevél korabeli átírásban maradt fenn: MNL OL DL 87178. ezért a királyné megparancsolta a pannonhalmi konventnek, hogy intézkedjen a szabadon bocsátása és az elvett jószágok visszaszolgáltatása érdekében. Ezt végre is hajtották, amiről a konvent a királynénak jelentést is küldött 1345. április 28-án.14 1382. június 5-én Adászteveli János fia Jakab és Böröllői15 (de Bereden) Miklós fia János a győri káptalan előtt megjelentek és azt a felvallást tették, hogy Adászteveli Jakab fiává fogadja Böröllői Jánost, és hozzáadja feleségül egyetlen leányát, Ágotát. Ezzel együtt az Adásztevelen bírt birtokrészének negyedrészét minden hozzá tartozó javaival - leánynegyedként - Ágotának és vőlegényének, valamint utódaiknak adja visszavonhatatlanul.16 1426. június 5-én Böröllői (de Berelye) Hagymás Balázs vette zálogba Csitvándi (de Chitwand) László 32 holdnyi Mátyusháza birtokon lévő földjét.17 A 14-15. században Böröllőt kizárólag kisnemesek és egytelkes parasztnemesek lakták. 1433-ban Berellew néven említik.18 1469-ben egy hatalmaskodási ügyben vádolták meg több más -, főleg adászteveli - nemessel együtt a böröllői Böröllői (de Berellew) Vincét is. A hatalmaskodás tényét és körülményeit a győri káptalan nem sokkal később megerősítette.19 1472. december 11-én kelt oklevelében Mátyás király tanúvallatást tartatott Veszprém vármegyével, mert Garai Jób elfogatta Szapolyai Istvánnak a taksa beszedésére kiküldött embereit (Karakó) Szörcsökön. Őket Somló várába hurcolták, értékeiket és irataikat elvették. Az ügyben a tanúk között - sokak mellett - szerepel Böröllői Miklós fia István, Böröllői Korláth fia 14 MNL OL DL 87178. 15 A középkori forrásokban szereplő személynevek esetében az átláthatóság kedvéért egységesen a Böröllői alakot használtuk feltüntetve az eredeti írásmódot. 16 MNL OL DL 42232. 17 MNL OL DL 43666. 18 CSÁNKI 1897. 222. 19 MNL OL DL 86407. 1216
