Lapok Pápa Történetéből, 2020 (1-6. szám)
2020 / 5-6. szám - Bauer Marcell: Böröllő - Kisnemesi településből Pápa város része
folyamatosan napirenden volt a helyzet rendezése. Az addig a műtrágyagyár területén átmenő utat ezt követően helyezték át. Ehhez lakossági kérelemre, a városi tanács javasolta, hogy a korábban tervbe vett utat a ,jég\’erem hídnáF1-6 kapcsolják be a Felsőhosszú (ma Táncsics Mihály) utcába és a műtrágyagyár nyugati oldalán vezessék tovább. A képviselőtestület a 23500 koronás költséggel járó módosítást el is rendelte,156 157 így kialakítva az Acsádi út mai nyomvonalát. A Bakonyér patak tavaszi áradásai minden évben veszélyeztették a környéket. Bizonyára így volt ez a lapos területeken évszázadokkal korábban is, de a téma a 20. században a helyi sajtó rövid írásaiban is rendre megjelent. Jó példa erre a Pápai Hírlap 1940. márciusi cikke is, amely szerint: „Veszedelmes arányokat öltött az áradás odakint a Böröllőn is. Olyan ez a terület, mint a tenger. ...a szántóföldeket beláthatatlan messzeségben elöntötte a víz.”158 Ugyanezt olvashatjuk a következő évi híradásban is, amikor mindez újra megismétlődött.159 A város 1930-as népszámlálása szerint a IV. kerület (Erzsébetváros) külterületéhez tartozó Böröllő puszta lakossága 157 fő volt.160 Ez a magas szám csak úgy értelmezhető, hogy beleszámolták a mai Tarczy (akkor Böröllő) utcát, a Böröllő pusztát (a mai Böröllő utcát), valamint ezek vonzáskörzetének ritkán lakott területeit, továbbá a Vasút utca és a műtrágyagyár körüli lakosokat is. A műtrágyagyár termelése azonban az 1930-as években végleg leállt. Feladatait a budapesti anyavállalat vette át, a pápai üzem épületei pedig sokáig kihasználatlanul álltak. 1944. június 30-án, amikor a pápai gettót kiürítették, akkor annak zsidó lakosait a csendőrök ide terelték. Itt néhány napi tartózkodás után két transzportban, július 4-én és 5-én, összesen 3557 pápai és környékbeli személyt vagoníroztak be, akik július 9-én érkeztek meg Auschwitz-Birkenauba, ahol többségükre a halál várt. 156 A mai Jégverem utcánál. 157 Pápai Közlöny. 1913. február 2. 3. old. 158 Pápai Hírlap. 1940. március 16. 2. old. 159 Pápai Hírlap. 1941. május 10. 2. old. 160 KOVÁCS 1939. 64. 161 1952-ben helyezték Pápára a Budapesti Villamos Berendezés és Készülék Művek egy részlegét, amely az „Elekthermax" nevet vette fel, és háztartási főző-, sütő-, fütő- stb. készülékeket gyártott. Később, a II. világháborúban a várost ért bombázások alkalmával a katonai repülőtér mellett az egykori műtrágyagyár volt az, ami jelentős károkat szenvedett. Ezt a telepet 1959-ben az Elekthermax főző-, sütő-, és fűtőkészülékeket gyártó vállalat vette át, melynek II. telepeként működött a városban.161 A böröllői „sváb házakban” élő, többségében német anyanyelvű kis közösségben természetesen már a beköltözés után rövidesen megindult az aszszimiláció. A gyerekek már a pápai római katolikus általános iskolában tanultak, felcseperedve pedig több esetben magyar házastársat választottak. A II. világháború idején a terület lakosai a műtrágyagyár épületeinek közelsége miatt kerültek veszélybe, melyeket a szövetséges csapatok több alkalommal is bombáztak. A bombázás közelségét jól jellemzi, hogy a mai Böröllő utca házainak többségén található cserépborítás is sok helyen lepotyogott a légnyomás hatására.162 A Nagyacsád felé vezető úton hagyták el a várost a visszavonuló német és magyar csapatok. A böröllői területen is sok védekező állást létesítettek, amelyeket a háború után a lakosság felszámolt, a hátramaradt hadianyagot pedig eltemették. Időről-időre napjainkig kerülnek elő a föld alól különböző lőszer-, és robbanóanyag maradványok. A Böröllő pusztai kicsiny, többségében német közösséget a II. világháború zilálta szét. A katonakorú férfiak a magyar hadseregben, illetve a Waffen-SS soraiban szolgáltak a különböző frontokon. Utóbbiban az önkéntesek mellett sorozottak is voltak.163 Közülük többen meghaltak, akik pedig túlélték a háborút, azok egy része a visszavonuló német csapatokkal távozott - többen Pápán keresztül - az országból, és később Nyugat-Németországban telepedtek le.164 Az otthonukba visszatérőket pedig a hatóságok kitelepítései és razziái fogadták.165 A háborút követően itt is sor került szovjet katonák beszállásolására, de talán érdemes 162 Gulyás Imréné sz. Bauer Anna szíves közlése. 163 Az 1944. április 14-én megkötött harmadik magyarnémet államközi egyezmény értelmében a német „népiséghez” tartozó magyar állampolgárokat a 17. életévüktől besorozhatták a Wehrmacht és a Waffen-SS alakulataiba. 164 Gulyás Imréné sz. Bauer Anna szíves közlései. 165 Például: Pápai Kis Újság. 1948.január 25. 3. old. ~ 1229
