Lapok Pápa Történetéből, 2020 (1-6. szám)
2020 / 3-4. szám - Főtisztelendő Nagy Jenő lovászpatonai plébános, a vörösterror áldozata emlékére
MH «Ncm maginak élt, hanem másokat boldogítani volt élete célja * jót tenni öröme. Ai egyetlen fájdalmat övéinek akkor okolta, amikor őket elhagyta.» (Sx. Ambrus.) Imádkozzunk érette: «Úristen ! kérünk, engedd, hogy Jenő szolgád, akit az apostoli papságban papi méltóságba emeltél e földön, azoknak örök társaságába is besoroztassék. A mi Urunk Jézus Krisztus által.» (Egvbáx (mája.) «Emlékezzél meg, Uram, őróla, aki Hozzád oly hű, övéi iránt oly mérhetetlen azeretettel teli és mindazokhoz, akik őt megközelítették, oly nemes jóindulatú volt. Mintha forgószél ragadta volna el ; halála mélységes sebet hagyott szívünkben.» (Sx. Ambrus.) Adj. Uram. örök nyugodalmat neki. ta az őrök világottdg finyethedjék neki ! Miatyánk, tidvözligy. 10 éves jubileumi emléklap - 1929. Nagy Jenő Rábacsanakon 1886. március 11-én született hívő katolikus családban, amely több lelkipásztort és kántortanítót is adott az anyaszentegyháznak. Tudomásunk van Röjtökmuzsajon és a Győr Egyházmegyei Egyeden szolgáló paptestvéreiről is. Középiskoláit Sopronban és Veszprémben végezte. 1908-ban szentelték pappá. Tótvázsonyból 1914. december 29-én 28 évesen került Lovászpatonára, s lépett Mórocz Antal templom- és iskolaépítő plébános nyomdokaiba. Gazdag örökséget kapott: új templomot, új iskolát, rendezett temetőt és plébániaházat, elkötelezett egyházközségi testületet és istenfélő híveket. Itteni szolgálatának történelmi hátterét, híveinek hitéletét azonban nehéz örökség: az első világháború, a hadifogságba került vagy nyomorékká lett fiatal honvédek és a fronton hősi halált halt 75 lovászpatonai katona tragédiája adta. Több mint 1000 lelkes nyájának tevékeny pásztora volt. Épített, lelki vigaszt nyújtott, felebaráti szeretetre, munkára, hazaszeretetre nevelt. Korának rendje szerint iskolaszéki elnöke volt a helyi római katolikus elemi iskolának, ahol 230 mindennapi és 70 ismétlő iskolás gyerek vallásos nevelését, erkölcsi fejlődését három megbecsült tanító, Horváth János (majd Nagy Sándor), Józsy Béla és Józsy Béláné Horváth Margit lelkiismeretes munkája biztosította. A templom orgonáját Horváth János (majd Nagy Sándor) kántortanító, a harangokat Varga Szilveszter harangozó és toronyóra-gondnok szólaltatta meg. A templom két mellékoltára, a Lurdesi Mária oltár és a Szent Sír oltár az ö kezdeményezésére született. Egyházközsége templomának kifestésére elkészültekor nem került sor. Vakolt falainak színezését az új plébános elsőrendű feladatának tekintette. 1917-ben megindította a gyűjtést a templomfestésre. Ennek érdekében maga is bőkezűen adakozott, s amikor 1919-ben halálos sebet kapott, még megadatott neki a képesség, s a nemes erény, hogy végrendelkezzen temploma javára. Az 1916. szeptember 8-án hadi célokra leszerelt és a cs. és kir. pozsonyi katonai parancsnokság képviselőjének, Grimmer Richárd főhadnagynak átadott 236 kg súlyú József-harang pótlására un. Hadi Harang Alapot hozott létre. A lovászpatonai plébánia filiájában, a szomszédos Nagydémen emlékszobrok állítására mozgósított és templomot, iskolát szépített, újított fel. Istenfélő emberként egyházi szolgálatának élt, híveinek lelki útmutatója, a szegények támasza volt. Az oroszországi lenini forradalom, majd a magyar Tanácsköztársaság 1919. márciusi győzelmét megrendülve vette tudomásul, s a hitéért és hazájáért önként vállalt szolgálatát alázattal folytatta. A Nagy Háború után, a trianoni béke előtt 1919. március 21-én, Magyarországon kommunista kormány alakult. Államosították az üzemeket, a nagybirtokokat, az iskolákat. Zárolták az egyházak vagyonát. A magyar zászlót, mint „nemzetiszínű rongyot” betiltották és a direktórium nevében Lovászpatonán is vörös lobogóra cserélték. 1208
