Lapok Pápa Történetéből, 2020 (1-6. szám)
2020 / 5-6. szám - Bauer Marcell: Böröllő - Kisnemesi településből Pápa város része
szetesen az Esterházyak uradalma volt, míg két további birtokot a bérlője szintén az Esterházy családtól bérelt.)123 Zarka Dénes és neje, Tarczy Lenke 1889-ben költöztek Budapestre. A félje 1895-ös halála után Tarczy Lenke eladásra kínálta birtokát, melyre a pápai pénzintézet tett ajánlatot. Az üzlet azonban nem jött létre124 és valószínűleg ezt követően az özvegy és gyermekei, Zarka Gizella125 és Zarka Elemér részletekben adták el földjeiket. Ezekből 35 holdat 1907-ben az akkor Bakonyjákóról Pápára költöző Tax, Müller és Bauer családok vásároltak meg.126 S hogy hol volt a Tarczy birtok központja, hol állhatott a professzor sokat emlegetett majorja és a „nagy ház”, a „kúria”? Az 1857-es kataszteri, és a Pápa város határait és pusztáit feltüntető 1882- es127 térképeken a Böröllő területén ugyanott álltak épületek. 1857-ben Tarczy Lajos majorja - két épülettel - bizonyosan a mai Gyár utca 3-as számú ház mögötti területen volt. Ezek mellett 1882-re már egy újabb épületet is emeltek, talán a gazdaság bővítése miatt. Ezen a helyen áll ma is megbújva és elfeledve egy nagy, romos, fákkal és bokrokkal benőtt épület, amely még bizonyosan az egykori majorból maradt fenn napjainkig. A terület a 20. században A 20. század elejére Böröllő teljes területe a hivatalos nyilvántartás128 szerint 558 hold és 1000 öl volt. Nem sokkal korábban, 1896-ban állították forgalomba a Pápa-Csoma vasútvonalat, amelynek nyomvonala szinte pontosan Böröllő területének 123 GAZDACÍMTÁR 1897. 136-137. 124 Simon Zsolt szíves közlései, valamint felsőeőri Zarka Dénes gyászjelentése 1895. október 21. 125 Zarka Gizella félje dr. Bárdossy Jenő (1861-1934) volt. Fiuk - tehát Tarczy Lajos dédunokája - Bárdossy László (1890-1946) miniszterelnök, akit 1946-ban a népbíróság ítélete alapján háborús bűnösként kivégeztek. 126 Adóhivatali végzés az 1907. december 31-én kelt adás-vételi szerződéssel kapcsolatban. Pápa, 1908. február 7. (A szerző tulajdona.) 127 MNL VeML XV. 11 .a.7. „Pápa lagosított határai és pusztát'- térkép, 1882. keleti határán futott végig. Itt épült fel az 1-es számú vasúti őrház is, amelynek emlékét azonban mára csak az egykori térképek őrzik,129 mert évtizedekkel ezelőtt elbontották. A vasút mellett több helyen is folytattak kavicsbányászatot a 20. század folyamán, melyek helyén a század legvégén és a 21. század elején több tavat is kialakítottak. 1907-ben Klein József felajánlotta Pápa városnak a tulajdonában álló 60000 négyszögöl130 nagyságú böröllői területének megvásárlását 1 koronás négyszögölönkénti áron. Ez az ingatlan a város akkor beépített területének a határán volt, a mai Meggyes és Mező utcák környékén. Ez a rész korábban nem tartozott Böröllő területéhez, de a 19. és a 20. század fordulóján már nevét részben erre, az akkor nem lakott területre is használták.131 Ide javasolta a városi építészeti bizottság a tervezés alatt álló vágóhidat felépíteni. Az ingatlan megvásárlást az 1908. február 17-én tartott városi közgyűlésben a pénzügyi bizottság támogatta is, azonban a képviselőtestület elutasította.132 A vágóhíd ezért épült fel később máshol. 1910-ben felmerült — az akkor kiadott miniszteri rendelet értelmében - a pápai heti állatvásártér átköltöztetése a város valamelyik peremterületére. Többek között a Böröllő is szóba került, mint lehetséges helyszín. Ennek részben a rossz útviszonyok és a célnak nem éppen megfelelő fekvés volt a fő ellenérve,133 másrészt a tulajdonviszonyok sem kedveztek ennek. A Tapolca és a Bakonyér melletti vizes területeken bolgárkertészetek létesültek a 20. század elején. Itt nagyjából 100 holdat béreltek - főleg szerbek - konyhakerti növények termesztésére,134 másrészt akkor a város szélén 128 MNL VeML XV. 11 .b. 37. doboz - „Pápa Veszprém vármegyei rendezett tanácsú város külsőségének birtokrészletezési vázlata” térkép, 1910. 129 MNL VeML XV. 1 l.b. 37. doboz - „Pápa Veszprém vármegyei rendezett tanácsú város kataszteri birtokvázlata" térkép, 1910. 130 60000 négyszögöl = 37,5 hold = 21,6 hektár 131 A ,J*ápa tagosított határai és pusztái” címet viselő 1882-es térkép a Pápa-Cell vasútvonal és a Bakonyér közötti területet „Böröllői gyeplegelő" néven tünteti fel. MNL VeML XV. 11.a.7. 132 Pápai Lapok. 1908. február 23. 4. old. 133 Pápa és Vidéke. 1910. november 20. 5. old. 134 KOVÁCS 1939. 72. 1226
