Lapok Pápa Történetéből, 2020 (1-6. szám)
2020 / 5-6. szám - Bauer Marcell: Böröllő - Kisnemesi településből Pápa város része
szerint említi az Esterházy uradalmat, a Terstyánszky, Csuzy, Stankovansky, Hőgyészy és hőnyi Saári családokat, valamint Jankovitsné asszonyt, Soós Pált, Somogyi Jánost, Horváth Zsigmondot és Osvald Zsigmondot. Ok tehát ott ebben az időszakban mind birtokosok voltak. Az 1800-as évek elején a terület még mindig puszta, szinte lakatlan. Az 1809-ben, Pápa városáról és annak északi környékéről készült térképen64 Böröllőn egyetlen épületet tüntettek csak fel.65 Valamikor ebben az időben, a 19. század elején az említett Patonay családból származó Patonay Katalin - Magyary-Kossa István özvegye- megvette hollósi Somogyi István böröllöi ingatlanait.66 1814-ben tovább bővítette ottani birtokát, amikor magára vállalta testvéreinek, Patonay Sámuelnek, Istvánnak és Teréziának az Esterházy Miklós pápai urasággal szemben fennálló adósságát azok böröllöi birtokaiért cserébe. Az összesen 1650 forint adósságot 1821- ben fizette ki Hatos Mihálynak, a gróf fiskálisának.67 Ezen birtokait - több mással együtt 1834-ben örökölték meg leányai, Magyary- Kossa Terézia és Eszter, aki ekkor már Hollósy László felesége volt. Az 1828. évi összeírás alkalmával Böröllőn hat házatlan zsellért - közöttük négy kézművest- írtak össze, akik minden bizonnyal a birtokosok ottani épületeiben laktak. Ezek szerint ekkor már több ház is állt a területen, melynek egy részét Pápa városa használta árendában.68 Böröllőt valamikor a 19. század közepén csatolták a város területéhez. Az 1848-as nemzetőrök összeírása idején még a várostól külön szerepelt,69 de az 1857-es telekkönyvi térké64 Hadtörténeti Intézet és Múzeum. G I h 483. „Plan von Pápa und seine nördiche Umgebung” (Pápa és északi környékének térképe.) 1809. 65 Ez, vagy az ennek a helyén álló épület az 1857-es kataszteri térképen is látható, akkor Sebestyén Gábor tulajdonaként. 66 MAGYARY-KOSSA 1925. 197. 67MNL OL P483. a Magyary-Kossa család levéltára - B 16. tétel, Böröllöi szerzemény (1804-1831) 68ILA-KOVACSICS 1964. 151. 69 H. SZABÓ 1994. 107. 70 BOGNÁR 1943. 101. pékén már Pápa részét képezte, amelyet 1866- ban tagosítottak először.70 Veszprém vármegye 1847-es összeírásában71 a pápai közép járáshoz tartozó Böröllőn 7 házat Írtak össze 35 lakossal. A 17 férfi és 18 nő közül 29 volt katolikus és 6 református. Közülük 33 magyar és 2 német. Ebben az időszakban sem volt már nyoma a középkori kisnemesi jellegnek, mert az 5 nemes mellett 30 nem nemes volt az itt élők között. Az 1848. május 14-én összeírt nemzetőrök között a 34. számú acsádi nemzetőrkapitányság állományában szerepelt a „Pápa mezőváros körüli puszták” lakosai közül a 42 éves Böröllő pusztai kovácsmester Mercz Ferenc is.72 1832-ben a Királyi Könyvekben találkozhatunk Böröllő kapcsán a Nagy Szabó család nevével. Ekkor Márton József professzor felesége, nemes Tóth Terézia adta el régebbi és újabb szerzeményű böröllöi birtokait rokonának, Nagy Szabó István Veszprém vármegyei táblabírónak,73 akit már ekkor is a „a Böröllei puszta egyik főbb birtokosának” neveztek. A nemes Nagy Szabó família - amely többek között a szalmavári Kovács családdal is rokonságban állt - nevét az itteni birtokai után nemesi előnéwel böröllei Nagy Szabó alakban használta, mely a 20. század elején is több gyászjelentésben ezen formában szerepelt.74 Böröllő az 1857-es kataszteri iratok tükrében75 Böröllő kiterjedéséről és birtokviszonyairól az 1857-es kataszteri birtokiratok alapján már részletes adatokkal rendelkezünk. Ezek alapján láthatóak a pontos határai is. Észak-nyugati irányból az 71 MNL VeML IV. 1. b. 94/1848. „Tekintetes nemes Veszprém vármegyének népes összeírása 1847-dik évben" 72 H. SZABÓ 1994. 107. 73 MNL OL A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri Regii - 65. kötet - 825. oldal 74 Például: Pesti Napló, 1900. december 23. (51. évfolyam, 352. szám) 7. oldal. 75 Külön köszönet Császár Csillának, a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár munkatársának, aki az 1857- es pápai kataszteri iratokról készült adatait a rendelkezésemre bocsátotta. 1221 ~
