Lapok Pápa Történetéből, 2019 (1-6. szám)
2019 / 1-3. szám - Bauer Marcell: A Nátkay család - A család eredete, valamint pápai-, és tolnai-ága a 19. század végéig
ségének igazolására sok iratot gyűjtött öszsze különféle forrásokból, melyek ma is megtalálhatóak a Veszprém Megyei Levéltár nemességvizsgálati iratai között.* 82 Ezek alapján nemességüket a vármegye el is ismerte 1832-ben. Nem sokkal később, 1835-ben hunyt el Tapolcafőn. Gyermekei közül a fiatalon elhunyt Márton kivételével a többiek megérték a felnőtt kort. Zsuzsanna az adászteveli nemes Magay Lajos, Erzsébet pedig Németh László felesége lett. Lídia leányuk a tapolcaföi predialista83 származású nemes84 Öcsi Mihályhoz ment hozzá. Két fiuk, István és János érte meg a felnőtt kort, akik közül István a pápai református kollégium diákja lett.85 A másik fiú, János a későbbiekben is apjával élt és gazdálkodott Tapolcafőn,86 ahol feleségül vette a helyi nemes Jósa Zsuzsannát. Tapolcafőn Nátkay Jánosnak és Jósa Zsuzsannának hét gyermeke közül János és Károly nevű fiai és két Zsófia nevű leánya fiatalon meghalt. Pál a helyi nemes Csik Máriát vette el, Lídia pedig a szintén helyi nemes Segraits87 Pál felesége lett 1851-vármegyei főorvossal és unokájával, Ignáccal, aki országos hírű jogász volt. Megfigyelhető ebben az időszakban - az ellenreformáció erősödésével egyetemben - a protestáns, mesterséget űző kisnemesek egy részének kiköltözése Pápa városából a környező nemesi községekbe. Ekkor költöznek Tapolcafőre a Nátkayak, de a velük rokon Zsoldosok és Kajdacsyak is. 82 MNL. VeML. IV. 1. e. aa. Nátkay család. 83 A predialisták, vagy más néven egyházi nemesek szabad emberek voltak, akik bizonyos feltételekkel, meghatározott területen az egyháztól kapott nemesi kiváltságokkal rendelkeztek. Függtek tehát a főpapjuktól, katonáskodási vagy más szolgálati kötelezettségük volt és ennek fejében az egyháztól birtokadományt kaptak, melyen gazdálkodhattak. 84 A tapolcaföi Öcsi (Eöcsy) család 1733-ban igazolta nemességét a nemesi összeírás alkalmával. MNL VeML IV. l.e.aa. 85 KÖBLÖS 2006. 464. 86 MNL VeML IV.l.a.ee. nemességvizsgálati iratok, Nátkay család. Nátkay István kérelme Veszprém vármegyéhez, dátum nélkül. (A többi idetartozó irat alapján 1832-ben íródott.) 87 A tapolcaföi nemes Segraits család nevét az idők folyamán számos változatban írták. Az eredetileg ben. Nátkay Zsuzsannát pedig öt évvel később, 1856-ban Segraits Pál testvére, József vezette oltár elé. Nátkay Pál az 1848/49-es szabadságharc alatt szerepel az Adásztevel székhellyel szervezett 37. nemzetőr kapitányság nemzetőreinek névsorában 21 éves „ földmíves ’’-ként.88 Apja ekkor már nem él, Jósa Zsuzsanna, mint Nátkay János özvegye adományozott 24 krajcárt a haza javára 1848-ban.89 Nátkay Pál és Csik Mária házasságát 1855-től követte a gyermekáldás. Sorrendben Eszter, János, Mária, egy halva született leány és két Lídia nevű gyermekeik születtek, akik közül az első Lídia egy évet élt csupán. Közülük Eszter a helyi nemes Berki István, Mária Berki Károly,90 míg a felnőtt kort megélő Lídia a szintén tapolcaföi Lutor János91 felesége lett. A tolnai-ág Nátkay István és Zsoldos Julianna idősebbik fia, István 1810. március 19-én iratkozott be a pápai református kollégiumba,92 horvát-szlavón nemes családnak az ottani Pretokán volt birtoka. (MNL VeML IV.l.a.ee. nemességvizsgálati iratok, Segroich család) Címereslevelet 1613. március 15.-én, Pozsonyban II. Mátyástól kapott Segrovich György. (SIEBMACHER, Segravich de Pretoka) A különböző forrásokban a család Zigrovic, Segravich, Segrovich, Segroich, Segroicz, Segrvich és Zsedravits néven is szerepel. Napjainkban a Pápán és környékén élő leszármazottaik a Zsegraics alakot használják. 88 H. SZABÓ 1994. 121. (Neve „Notkai" alakban szerepel.) 89 H. SZABÓ 1994. 38. 90 Nemes Berki István és Berki Károly nem testvérek voltak. Az előbbinek Berki József és Horváth Éva, míg az utóbbinak Berki Lajos és Patak Terézia voltak a szülei. Feltételezhetően távolabbi rokonságban álltak egymással. 91 A Lutor - más írásmódban Luttár, vagy Luthár - család Vas megyéből származott, ahol őseik a 17. század közepén kaptak címereslevelet. 1733-ban Luthár Ferenc Vas vármegye bizonyítványával igazolta nemességét, azonban a tapolcaföi Luthár István 1749-es nemességigazolási bizonyítékait Veszprém vármegye nem találta elegendőnek. 92 Nátkay István említései pápai diákként: KÖBLÖS 2006. 464, 979, 982, 983, 934, 805. és 1031. 1174
