Lapok Pápa Történetéből, 2019 (1-6. szám)
2019 / 1-3. szám - Bauer Marcell: A Nátkay család - A család eredete, valamint pápai-, és tolnai-ága a 19. század végéig
maradt két nemeslevelükön egymástól teljesen eltérő címerek találhatóak.25 Még ritkább az, amikor nagyon közeli rokonságban állók kaptak néhány év eltéréssel külön armálist és különböző címert, mint ahogyan például a pápai Sándor testvéreknél,26 vagy a kemeneshőgyészi Döbrönte27 családnál nagybácsi-unokaöcs rokoni kapcsolat esetében történt. Valószínűleg a Nátkay testvéreknél is ehhez hasonlóval találkozunk. Tovább bonyolítja az ő esetüket, hogy míg a korábbi oklevélben szerepel egy László nevű testvér is, addig a későbbi keltezésűben János található. Lehetséges ugyan, hogy egyszerűen elírás történt, azonban valószínűbb, hogy László időközben meghalt, esetleg János csak a féltestvérük volt. Talán a nagy korkülönbség, a lakhelyeik távolsága, vagy egyéb családi összekülönbözés lehetett az oka a külön okleveleknek. Ez ma már nagy eséllyel kideríthetetlen kérdés, tény azonban, hogy a testvérek közül bővebb adatokat csak András esetében ismerünk. Testvérei közül csak Lászlónak és Imrének voltak ismert leszármazottai. Lászlónak egy Mihály nevű fia volt, akit a későbbi iratok „deák”-mk emlegetnek,28 míg Imrének három fia, név szerint László, István és Balázs ismert. Az armálist kapó András 1580-ban az egri vár katonája volt már 23 éve, ami alapján 1557 körül került a városba. Weczey Mátyás, idős patai lakos azt vallja, hogy a Kalocsa melletti Zásztónak „... nem volt soha földesura az érsek, sem más. Onnan szakadt el Nátkay András, az mely embert Egörnek várasában híttanak Szabó Andorásnaké,29 Nevét több esetben is Nátkay Szabó Andrásként említik, ami mesterségére utalhat a korban jellemző módon.30 Felesége a Nógrád megyében honos toldi Toldy családból származott Ferencnek és Surányi 25 MNL OL P. 683. a Tihanyi család levéltára. Tehén alias Tihanyi Farkas (1609.08.08.) és Tihanyi István (1657.04.25) címereslevele. 26 Bővebben lásd: BAUER 2018. 27 SZLUHA 2012. 384. 28 BOROSY 1998. 38. 29JAKUS 1985. 20. 30 JAKUS 1985. 19-20. Margitnak a leánya Katalin volt.31 András tekintélyes ember lehetett Egerben a 16. század utolsó évtizedeiben, ezt bizonyítja, hogy mint tanú szerepel 1584-ben Recsky György alispán végrendeleténél.32 A házaspárnak birtokai voltak a Kalocsa melletti Bőd pusztán,33 a Heves vármegyei Egyházasbáston34 és Soltban Pusztatótfalun35 is. Ezek közül Bőd valószínűleg Toldy Katalin hozománya volt, ahogy a későbbi birtokperekből kitűnik. Két gyermekük ismert: Erzsébet, aki már az armálisban is szerepel, illetve a később született János. András 1597 előtt meghalt, mert özvegye már Eger 1596. szeptemberoktóber között lezajlott török ostroma előtt fiával együtt Fülekre költözött, ahol ekkor a Toldyak „osztályos atyafia”, Rhédey Ferenc volt a várkapitány. Az özvegy Itt is halt meg, az iljú János pedig „Rhédey Ferenccel elment a hadban Bocskay István idejében Újvár alá táborban ”,36 vagyis a Bocskai-felkelés idején részt vett Érsekújvár ostromában. Az 1605. augusztus végén kezdődő ostromban azonban meglőtték és sebesülten vitette magát Nagyszombatba, ahol végrendelkezés után meg is halt. „Rhédey Ferenc mint ... osztályos atyafiú ... Nátkay Jánosnak mind házát, ezüstit, aranyát, fejér ruháit és mind jószágit is mind magának foglalta” le, s ezeknek egy részét tudta csak később a rokonsága visszaszerezni.37 A néhai András birtokait már korábban sem fia János, hanem más rokonai bírták. Későbbi tanúvallomásokból az derül ki, hogy András halála után testvérének, Lászlónak a fia, Mihály deák használta. Ezek miatt a birtokok miatt az iljú Nátkay János halála után pereskedésbe is kezdtek a Toldy örö31 NAGY 1865. 161. 32 JAKUS 1985. 19. 33 Az egykori Bőd puszta ma Dunapataj nagyközség területéhez tartozik Bács-Kiskun megyében. 34 Egyházasbást (más néven Újbást, szlovákul Nova Basta, korábban Kostolná Basta) ma község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. 35 JAKUS 1985. 20. 36 JAKUS 1985. 19. 37 Ua. 1169
