Lapok Pápa Történetéből, 2018 (1-6. szám)
2018 / 3. szám - Bauer Marcell: Egy asszimilációs példa a 18. századi Veszprém vármegyéből
kötésük ideje nem ismert, de 1763 és 1782 között a dereskei református anyakönyvek összesen kilenc gyermekük születési adatait őrizték meg.17 Közülük bizonyára többen is voltak, akik nem élték meg a felnőtt kort, de Éva és Kata nevű leányuk, valamint József nevű fiuk bizonyosan meg is házasodott. Éva 1784-ben Dereskén ment feleségül a helyi nemes Enesey Mihályhoz,18 Kata pedig 1788- ban - szintén Dereskén - ment férjhez a dákai Császár Mihályhoz. József 1802-ben vette feleségül az ugyancsak dákai Farkas ,,Örsét” (Erzsébetet), Végh János özvegyét.19 Míg Szegedi Éva és Kata leszármazottairól nincs további információ, addig Józsefnek legalább két leánya született a házasságából. Sára 1804-ben, Zsuzsanna pedig 1806-ban. A dákai urbáriumokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy az 1768-as és az 1790-es még nem tartalmazza a Szegedi nevet, azonban az 1815- ös és 1829-es urbáriumban már, mint házas zsellér találkozunk Szegedi Józseffel, aki 18 napi kézi robottal és évi 1 forint árendával tartozik a helyi földbirtokos gróf Nádasdy családnak. Leányai közül Sára életéről nem rendelkezünk további adatokkal, azonban Zsuzsannának a házasságkötéséről is van tudomásunk. 1824. január 28-án a dákai nemes Varga Péterrel tartotta esküvőjét. mét, címerét, előnevét sem használhatták. Nemesi rokonságuk azonban gyakran eszközölt ki számukra nemesi címet és a gyakorlatban sokszor nemesi szabadságban éltek. 17Ők időrendben: Szegedi Éva 1763, János 1765, Kata 1767, Mihály 1769, Ferenc 1772, József 1775, „Örzse" (Erzsébet) 1777, Sára 1778 és Erzsébet, aki 1782-ben született. 18 A szűkszavú anyakönyv nem részletezi Enesey Mihály származását. Az 1780-as dereskei nemesi összeírásban azonban szerepel Enesey Ferenc és gyermekei: Péter István, Mihály, Ferenc, Erzsébet, Katalin és Julianna. Az 1793-as pedig már családfőként tartalmazza Enesey Ferenc, István és Mihály nevét. Talán a görzsönyi (ma Nemesgörzsöny) Enesey család rokonságába tartozhattak. Az enesei, másképp görsöni Enesey családról részletesen: NAGY 1853. 33-39. 19 Farkas „Örsének" első házasságából legalább hat gyermeke született. A nemes Varga családot 1646-ig lehet viszszavezetni. Ősük, Varga (Warga) Péter 1646. április 20-án, Linzben kapott címeres nemeslevelet és vele nemességet III. Ferdinánd királytól, általa pedig az oklevélben megnevezett felesége, Mező (Mezeő) Ilona, illetve fiaik: Gergely és János is. Az armálisban leírt és megfestett címerük: kék mezőben kettős zöld halmon felágaskodó vörös sörényű fekete ló, jobb oldalon fogyó hold, bal oldalon hatágú csillag.20(A címer az utolsó oldalon található.) A Vargák a nemeslevél megszerzésekor Győrben éltek,21 onnan kerültek Veszprém vármegyébe. A címeres levélben megnevezett egyik fiú, Gergely költözött Győrből Polányba (ma Magyarpolány), leszármazottai pedig később megtalálhatóak voltak Ajkán, Tótvázsonyban és Antalfán (ma Szentantalfa) is. Az 1646-os armálisban megnevezett másik fiú, János egyenes ági leszármazottai voltak azon István és Mihály pápai lakosok, akik nemességüket 1745-ben hivatalosan is igazolták.22 István leszármazottai aztán Pápáról Kéttomyúlakra, majd még később Dákára kerültek. Dédunokája volt azon Varga Péter, aki Szegedi Zsuzsanna félje lett. Varga Péternek és Szegedi Zsuzsannának számos gyermekét ismerjük. Házasságukból 7 fiú és 5 leány született, akik közül hatan bizonyosan megélték a felnőtt kort és házasságot is kötöttek, jellemzően dákai és környékbeli családok leszármazottaival. Foglalkozásukat tekintve volt közöttük gazdatiszt, bognár, konyhakertész is és volt, aki a helyi földbirtokos Festetics család szolgálatában állt.23 Rövidke történetükből láthatjuk, hogy a kikeresztelkedett Szegedi Ferenc leszármazottai négy nemzedék és néhány évtized alatt teljesen 20 Az eredeti oklevél megtalálható: MNL VeML XV.4.a. armálisok, sorszám:48. 21 A címereslevélen lévő feljegyzés szerint 1647. szeptember 12-én Győrben a vármegyei közgyűlésen hirdették ki az oklevelet. 22 Ennek a Varga családnak a történetére vonatkozó iratok a Veszprém Megyei Levéltárban találhatóak. 23 Gróf Nádasdy Tamás 1843-ban eladta a dákai kastélyt és a hozzá tartozó földbirtokot gróf Festetics Leónak 400 000 forintért. TÓTH 2003.18. 1152
