Lapok Pápa Történetéből, 2017 (1-6. szám)
2017 / 5-6. szám - Kerecsényi Zoltán: Emlékezzünk a 195 esztendeje született Orlay Petrich Somára, aki 175 esztendeje diákoskodott Pápán másod-unokatestvérével, Petőfi Sándorral!
azonban a csapkodó víz elkábította. Szerencsére vergődését azonnal észrevettük, s akadt köztünk oly jó úszó és merész fiú, ki őt, a különben csekély terjedelmű mélyebb vízből a meglábolható talajra kimentette. ” (Orlay)26 Orlay és Petőfi 1842 augusztusában együtt indulnak szünidőre. Először Komáromba mennek, ahol meglátogatják Jókait, majd pár nap múlva Pesten át Dunavecsére, Petőfi szüleihez. Végül Mezőberénybe jutnak Orlayékhoz. A szünidőben színelőadás rendezését, s egy közös kötet kiadását tervezgetik. De ezekből semmi sem lesz. Mezőberényből Debrecenbe veszik útjukat, ellátogatnak Csokonai síijához27, onnan Petőfi Pápára megy, Orlay pedig vissza szüleihez Mezőberénybe. Mire Orlay tanulmányai folytatására Pápára érkezne, Petőfi már árkon-bokron túl van, a súlyos anyagi gondok miatt, iskola helyett újra a vándorszínészet felé fordul Székesfehérváron. 28 Pápai, Széchenyi utcai szállásán - abban a házban, amelyben Bocsor István professzor is lakik - búcsúlevelet hagy Orlaynak: „...miután Pápán talált reményeimben csalódtam, mit tehettem egyebet, mint fölvettem sapkámat, s amerre sildje esett, arra indultam. ”29 De a színészkedés változatlanul keserű kenyér, s a sanyarú napokban Pápáról, Orlaytól és barátaitól kell pénzt kérnie. A pápai fiúk gyűjtést szerveznek, s meg is küldik neki a kért összeget. Aztán 1843 áprilisában újra (utoljára) Pápára gyalogol Orlayhoz: „Most is élénk emlékezetemben van az az ámulat, melybe véletlen megjelenésével éppen nálam lévő néhány barátaimat ejtette. Különben is fakó ruhája az út porától el volt lepve, s oldalt kidőlt csizmáján kapcája kandikált ki; batyuját könnyen bírta, mert abban vajmi kevés volt. De azért derült arccal borult nyakunkba, össze-vissza csókolt, s oly vidoran tréfált megütközésünk fölött, mintha abban semmi rendkívüli nem lett volna, hogy ő oly véletlen, mondhatnám a kéményen át potytyant közénk. Mi a viszontlátás örömére egy bort hozattunk, s ami kevés jutott abból egyre, azt vele összekoccintva kiürítettük... Azt hittük, hogy ismét iskolatársunk lesz, de ő arra azt válaszolta, hogy nincs többé szándéka iskolába 26 Hatvány Lajos: így élt Petőfi -1. kötet -. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1967. 391-392. p. 27 Martinkó András (összeáll.): Petőfi életútja. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1972. 45. p. 28 Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor. Elektra Kiadóház, Budapest, 2002. 40^13. p. 29 Fekete Sándor: így élt a szabadságharc költője. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1982. 67. p. járni, hanem köztünk marad addig, míg vagy ő reánk, vagy mi ő reá nem ununk. ” (Orlay)20 Alig egy hónapig bírja Pápán. Iskolába nem jár, de falja a könyveket, és természetesen ír. Gyakran hajnali három-négy óráig is égeti a gyertyát. Ezen pápai tartózkodás idején születik Orlayhoz, Kerkápolyhoz, Domanovszkyhoz írt Barátimhoz című verse.30 31 Miután Orlay 1844-ben megszerzi pápai jogi végzettségét, tovább folytatja tanulmányait, véglegesen eldöntve, hogy a képzőművészetnek szenteli életét. Rövidesen megismerkedik Than Mórral, Barabás Miklóssal, Marastoni Jakabbal, egy tekintélyes támogatónak köszönhetően pedig Bécsbe kerül az akadémiára festészetet tanulni. Itt éri a forradalom híre; természetesen részt vesz a szabadságküzdelemben, amiben meg is sebesül. Szabadságharci élményeit litográfiasorozatban rögzíti. Feljebb már érintettem, hogy az egykori pápai diáktárs, Pap Gábor hívja föl legelőször ország-világ figyelmét Orlayra. Nem véletlenül! Pap Bécsben személyesen látogatja meg Orlayt, aki beavatja ifjúkori elképzeléseibe, s így a Néhány szó hazai festészetünk megalapítása tárgyában címmel születő Pap-féle cikk már csak ezért sem mellékes: „Petrich festészetének tárgyait a magyar történelemből meríti, lánglelkének magas phantasiajaval övedzi körül mindegyiket... Most végezte be a Szent István ébredését. E kép minden egyes pontja életet lehel, mintha a művész rajzával a természetet lopta volna meg... Számos ideális compositioi is vannak Petrichnek. Eszmedús lelkének teremtő ereje leginkább ezekből sugárzik vissza. Ezeknek közül bármellyiknek kivitele európai hírnévre jogosítandja. Mégis történelmi tárgyú képek festésére vállalkozik. Hogy ezek kivitele helyett történeti képek festésével kezdte pályáját, azt honszeretetének kell tulajdonítani... ”32 Pap azt is leírja cikkében, hogy igazán sajnálná, ha Orlay nem tudná idehaza megtalálni a számítását, mint Zichy, aki Oroszországba jutott szerencsét próbálni.33 Sajnos Orlay is el kényszerül menni szülőföldjéről, 1850-től előbb 30 Illyés Gyula: Petőfi Sándor. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1971. 90. p. 31 Bodolay Géza: Petőfi diáktársaságai. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1973. 94-95. p. 32 Körösi Mihály: Képek Orlai Petries Soma életéből. Magánkiadás, Mezőberény, 2005. 110. p. 33 Körösi Mihály: Képek Orlai Petries Soma életéből. Magánkiadás, Mezőberény, 2005. 110. p. 1126
