Lapok Pápa Történetéből, 2017 (1-6. szám)
2017 / 4. szám - Kerecsényi Zoltán: Emlékezzünk a 215 éve született Kossuth Lajosra, aki 130 éve lett Pápa város díszpolgára!
fontos elmondani róla, hogy üres zsebbel hagyja el Magyarországot. Pedig ott lehetett volna az egész magyar kincstár a zsebében. Akkor még tisztességes világ volt.. ,26 Kevesen tudják, hogy Kossuth gyermekei - Ferenc, Vilma, Lajos - megyénkben, Veszprém megyében rejtőzködnek a szabadságharc bukását követően. Nem véletlenül menekülhetnek errefelé, hiszen Lókút-Óbányán ott vannak Kossuth feleségének a rokonai. Lókút-Óbányán, az egykori Marton-Zámori kastélyban fogják el őket. Ezt 1994 óta emléktábla is hirdeti. De rejtőzködésük másik két Veszprém megyei helyszínét, a mencshelyi lelkészlakot és a halimbai egykori Boros-féle ház helyét is emléktáblajelöli napjainkban.27 Kossuth előbb Vidinben, Sumlában, majd Kütahyában él, egészen addig, amíg - az amerikai kongresszus határozata nyomán - 1851. szeptember 11-én egy amerikai hadihajó fel nem veszi fedélzetére. Anglia, majd Amerika lesz nagy visszhangot kiváltó előadókörútjainak állomása.28 Párizsban 1859-ben alapítja meg az emigráns magyar kormányt Magyar Nemzeti Igazgatóság néven, kidolgozza egy egyenrangú, a dunai népek demokratikus államszövetségének, a Dunai Konföderációnak a tervét, majd határozottan fellép a magyarosztrák kiegyezés ellen. Jósigéit „Cassandra-levelében” a „jogfeladások sikamlós meredélyéről”, az Ausztriával kötendő „unió” előestéjén, Párizsban 1867. május 22-én keltezi Deák Ferenchez: „Magyarország mindazon magasabb attribútumából kivetkőztettetik, amelyek egy országnak állami titulust adnak... S a legfontosabb ügyekben idegen avatkozásoktól menten önállólag nem intézkedhetve, idegen érdekek vontató kötelére kerül... ”29 A Magyar Országgyűlés korábbi elnöke, Szabad György (1924-2015) huszonhárom éve megjelentetett Kossuth-kötetében úgy fogalmaz, hogy Kossuth „...a lehetőségek elmulasztását és az általa vesztesjelöltnek tekintett Habsburg-hatalommal kötött kiegyezést - áit-Katona Tamás nyilatkozata alapján, a Magyar Televízió Záróra című műsorából (2017. szeptember 10.) Forrás: https://www.voutube.com/watch?v=ihv6sdp8KbU (Letöltés ideje: 2017. szeptember 10.) 27 H. Szabó Lajos: Kossuth-emlékek Veszprém megyében. Magánkiadás. Pápa, 1997. 43-50. p. 28 Kerecsényi Zoltán: Kossuth Lajos a Fehér Házban. = Népszava (Szép Szó), 2017. január 7. 1. p. 29 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Helyünk és sorsunk Európában. Kairosz Kiadó, Budapest, 2008. 241. p. menetinek minősített megszilárdulása ellenére - végzetesnek ítélte, s a magyarságnak az együttélő és a szomszédos népekkel való megegyezést ajánlotta. Üzeneteinek a végnapig meg nem szakadó sorozatával a nemzeti és demokratikus törekvések egybeötvözését és az arra alapozandó fiiggetlen Magyarország helyreállításának követelményét kívánta és tudta ébren tartani. ”30 Haláláig Kossuth Lajos szinte remeteként él Torinóban, s még ha félvakon is, de fáradhatatlanul aktivizál, ír, vitatkozik, folyamatosan bírál és figyelmeztet, még akkor is, amikor az új honossági törvény következtében 1889-ben elveszíti magyar állampolgárságát. A nemzet nem feledi; magyar városok, falvak tucatjai fejezik ki vele szolidaritásukat, választják díszpolgárrá, neveznek el utcákat róla, küldöttségek zarándokolnak el hozzá. Kossuth Lajos nyolcvanöt esztendős korában, 1887-ben, vagyis 130 esztendővel ezelőtt kapja Pápa Város Díszpolgára kitüntető címét. Ekkor már huszonhat esztendeje az olaszországi Torinóban él. Agg korára szomorúan veszi tudomásul, hogy a legtöbb száműzött sorra tér haza Magyarországra. A hazatérő számüzöttek között van például az emigrációs politizálás kossuthi irányzatával szakító Pulszky Ferenc is, a reformkor liberális magyar köznemességének kiemelkedő műveltségű és politikai képességű tagja, a világnyelveken jól beszélő műgyűjtő és archeológus, az első felelős kormányban előbb Kossuth, majd Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter mellett lévő államtitkár. Kossuthtal a kapcsolata az 1860-as években romlik meg, mert Pulszky a fegyveres felkelés megszervezése helyett egyre inkább a kiegyezés támogatására hajlik. 1866-ban tér haza, azzal a feltétellel, hogy nem akadályozza a kiegyezési folyamatokat. A feltételt megtartva támogatja Deák politikáját az országgyűlésben előbb Szentes, majd Szécsény követeként, és megbízzák a Magyar Nemzeti Múzeum vezetésével is.31 A pápaiak közül igen kevesen tudják, hogy hajdanán Pápa Kishegyének legnevezetesebb szőlője Bocsor István kollégiumi professzor szőlője volt, ahol előszeretettel nyaralt a jeles költő, Kozma Andor is. Idővel a pápai Szabad György (szerk.): Kossuth Lajos üzenetei. Ikva Könyvkiadó, Budapest, 1994. 13-14. p. 31 Csorba László: A Kossuth-emigráció fényképeskönyve. Kossuth Kiadó-Kossuth Nyomda, Budapest, 1994.20. p„ 126. p. 1115
