Lapok Pápa Történetéből, 2016 (1-6. szám)
2016 / 6. szám - Bauer Marcell: A Sándor család származása és nemesi előneve
toknak használták az „isákfalvai” előnevet, ami az utókor szemében egyértelműen a család vasi származását jelentette. Feltűnő azonban, hogy az idősebb Sándor György nevével kapcsolatban az iratok sehol nem említenek nemesi előnevet, az „isákfalvai” előnév csak a fiainál jelenik meg. A Sándorok vasi eredetére nem találtam semmilyen dokumentumot, vagy utalást a családi levéltárukban sem, ezért valószínűleg ezen végrendelet alapján származtatták őket Vas vármegyéből. Sándor György egy tanúvallomás szerint 1590 körül születhetett és 1622/23-ban, fiata■5 1 Ion pápai főbíró volt. Apja Gergely 1616- ban már nem élt, korábban tekintélyes pápai polgár volt.31 32 Sándor György 1622-ben kapott nemességet33. Címeresleveléből egyértelműen kitűnik, hogy apja nem volt nemes, ő maga viszont agilisnak számított, mert anyja nemesi származású volt.34 35 Tehát apja után nem lehettek ősi, nemesi birtokai, esetleg anyja révén örökölhetett volna ilyen birtokokat, de erre nincs adat. Ugyanígy nincsenek adatok szüleinek vasmegyei származásáról sem. További bizonyítéknak tekinthető, hogy Sándor György Komárom vármegyébe elszármazott if testvérét -, vagy annak leszármazottjait - sem említik soha a birtokok kapcsán, pedig ha ilyen ősi, családi javakról lett volna szó, akkor nekik is birtokosoknak kellett volna lenni itt. Ennek ellenére sem az ők fennmaradt - egyébként nagyszámú - irataikban, sem a velük foglalkozó családtörténeti szakiroda31 Hermann 1997 32 Hermann 2003 33 1622.07.07.-én Sopronban II. Ferdinánd királytól kapott nemességet és címert. Az eredeti címereslevél az Országos Levéltárban, MNL MOL P 681. 1. b 2. 34 Anyja Zsófia. Családneve nem ismert. Thaly 1871, Szluha 2012 35 Szluha 2012 lomban36 nincs adat kemenesaljai birtoklásukra. Ezek alapján megállapítható, hogy a Vas megyében levő izsákfai, bokodpusztai és kemenessömjéni birtokok a Sándor családhoz Nyikos Anna házassága révén kerülhettek. A Sándor família vasi származásának megkérdőjelezése ezen közvetett bizonyítékokon alapul. Ezzel szemben az őket onnan eredeztető információ egyedül Thaly Kálmánnak a fent említett testamentumból levont megállapítása, mely az azóta elmúlt idő alatt sziklaszilárdan meggyökeresedett a genealógiai szakirodalomban annak ellenére, hogy egyéb adat erről sehol nem található. Bár a Vas megyei származás teljességgel nem zárható ki, de bizonyítottság hiányában nem is elfogadható, mert nem alátámasztható semmilyen irattal, ezért a Sándorok első igazolható lakóhelyére vonatkozóan csak a XVI. század végi pápai említések tekinthetőek megbízhatónak. A nemesi előnév kérdése Elválaszthatatlan az „ősi” birtokok kérdése a család nemesi előnevétől. Amint a fenti leírásban is szerepel a legkorábbi genealógiai ■yn io leírások Nagy Ivántól és Thaly Kálmántól származtak. Az információ azonban egyedül Thalytól. A Sándorok családi levéltára 1897- ben szintén Thaly Kálmántól került az Országos Levéltárba.39 Valószínűleg ekkor és tőle kapták ezek az iratok a levéltár nyilvántartásában ma is megtalálható „Ságfai Sándor csa-36 Szluha 2012-es könyve mellett Magyary-Kossa Sámuel 1925-ben megjelent: A nagysarlói Magyary- Kossa család története című könyve is részletesen foglalkozik velük. 37 Nagy 1863, 1868 38 Thaly 1871 39 A Sándor család iratai a Thaly levéltár részeként a Komárom megyei Csepen voltak, 1897-ben kerültek az Országos Levéltárba Thay Kálmán révén. 1090
