Lapok Pápa Történetéből, 2016 (1-6. szám)

2016 / 3. szám - Petrik Iván: Pápa város társult községeinek (Kéttornyúlak, Tapolcafő, Borsosgyőr) első írásos említései

mesternek jutott, és ettől a telektől hasonló­képpen északra, a harmadik telek megmaradt Miklósnak. Ennek fejében a fent mondott Péter kérésére Lak faluban a már elhunyt rokonuk, Móric telkét testvérei neki adomá­nyozták és adták birtoklásra és bírásra. To­vábbá említett atyjuk kúriáján lévő minden épületét egy gyümölcsöskerttel négyfelé osztották, és közülük valamennyien szabad lehetőséget kapnak, hogy innen a saját ré­szükhöz csatoljanak [egy részt], kivéve azo­kat, amelyek az ő telküket határolják. To­vábbá minden szántóföldet, úgy a trágyázot­­takat, mint a parlagon hagyottakat, és a job­bágyokat, erdőket és réteket a fent mondott Dákának és Laknak nevezett birtokokban négy egyenlő részre osztották népnyelven „fükötél” nevű [osztással], és közülük vala­mennyien, ahogyan a sors hozta, különböző helyeken szerezték saját részüket. Ezek után Nóráp nevű birtokukat osztották határokkal négy egyenlő részre, amelyek közül az első északra eső rész jutott a fent mondott Zunkur ispánnak, az e mellett lévő második [rész] Miklósnak, a harmadik [rész] Péternek, és a délre eső negyedik [rész] az előbb mondott Györgynek. Másrészt két birtokuk, tudniillik Karakó és Perecske és egy Lakon lévő mal­muk Zunkur mesternek és hasonlóképpen testvérének, Györgynek jutott. Ennek fejében két testvérüknek, tudniillik Miklósnak a Zi­­mány nevű birtok és egy malom, amelyik a Pápa folyón van, két jobbággyal; az északra eső malom pedig, az előbb mondott Miklós malma alatt, hasonlóképpen két jobbággyal és Győr nevű birtokuk, az említett Péternek maradt. Podár nevű zálogbirtokuk pedig, ahogy mondták, közös használatban maradt oly módon, hogy ha ezt a birtokot kiváltanák Elektor ezen fiaitól, akkor a pénzt, amivel kiváltották, szintén négy felé tartoznak osz­tani, vagy, ha nekik elidegeníttetik, ugyano­lyan módon négy felé legyen felosztva. Jelen [oklevelünket] pedig, amikor visszahozzák nekünk, kiváltságlevélbe szerkesztve kiadjuk. Adatott Hamvazószerdán az Úr ezerhárom­­százhuszonkilencedik évében. Borsosgyőr első említése az előbb már tárgyalt Hektor rokonságához kapcsolódik. 1329-ben ugyanis Hektor fiai megosztoztak a birtokaikon, ennek kapcsán merül fel Győr, azaz a későbbi Borsosgyőr neve. Bizonyosan nem volt a rokonság ősi birtoka. Erre nem csupán az utal, hogy az osztálylevélben az ősi javaktól elkülönítve tárgyalták, és míg az ősi javakból mindenki egyenlő részben ré­szesedett, Győr teljes egészében a család egyik tagjához került. A település neve révén következtethetünk arra, hogy királyi ado­mányként került a rokonság birtokai közé. A Győr név alapján ugyanis bízvást a győri vár tartozékának tekinthetjük a legkorábbi szá­zadokra vonatkozóan. A győri várhoz tartozó vámépek lakhatták a 11-13 században el­­adományozásáig. Léteznek olyan elméletek, amelyek szerint Pápa környéke a XIII. szá­zad előtt Győr megyéhez tartozott, így ter­mészetesnek is mondható, hogy éltek a tér­ségben győri vámépek. De arra is vannak más területeken adatok, hogy vámépek saját megyéjük határain kívül éltek. Azaz, ameny­­nyiben bebizonyosodna, hogy mégsem Győr megyéhez tartozott a környék, abban az esetben sem jelentene feloldhatatlan ellent­mondást a győri vámépek jelenléte. Királyi adományból kerülhetett tehát Hektor rokon­ságának a kezére pontosan meg nem hatá­rozható időben, de nyilván a birtokosztály, tehát 1329 előtt. Nem sokkal később azon­ban a pápai uradalomba tagozódott Borsos­győr. Sajnos ennek a pontos körülményeire sincsenek adataink. Mindenesetre, amikor Pápát 1389-ben Zsigmond eladományozza a Garaiaknak, a hozzá tartozó uradalom része az ekkor már két részre bomlott Borsosgyőr. 1389-ben még Borsosgyőr és a másik Bor­sosgyőr néven különböztették meg őket. 1488-ban más Kis- és Nagyborsogyőrként. Ahhoz persze, hogy Zsigmond el tudja ado­mányozni, előbb vissza kellett szereznie va­lamilyen módon. 1329-ben az osztály során teljes egészében Hektor fia: Péter kapta. Pé­ternek ismert még a fia: Ferenc, akiről a XV. század első évtizedeiből maradtak fenn ada­tok. Az tehát szóba sem jön, hogy a család kihaltával háramlott volna vissza az uralko­dóra. Vásárlás vagy csere révén kerülhetett királyi kézre ismét, majd innét a Garaiakhoz. Ettől fogva a pápai uradalom részeként, an­nak sorsában osztozott. 1067

Next

/
Oldalképek
Tartalom