Lapok Pápa Történetéből, 2015
2015 / 3-4-5. szám - Bauer Marcell: A Böröndy család története a kezdetektőla XVIII. századig
A győr-soproni ág Ezzel a vasi ággal közös eredetű volt a Győr, majd Sopron megyébe elszármazott ág is, melynek egyes tagjai az 1720-as években ismét Vas megyében telepedtek le. Ezt a közös származást 1733-ban és 1753-ban is fontosnak tartották, mert mindkét alkalommal megjelenik a nemességvizsgálati iratokban.4" Mind a két tanúvallatás során elmondják, hogy a vasi ág őse Benedek „vér szerinti atyafia ” volt Böröndy Andrásnak, akitől a győr-soproni ág tagjai származnak. Nem testvérek voltak az valószínű, mert azt bizonyosan külön megemlítették volna, és mind- kettejük apját is ismerjük. Inkább unokatestvérek, vagy másod-unokatestvérek lehettek. Ezt támasztja alá az is, hogy a tanúk szerint tartották a rokonságot. Az 1753-ban azt is elmondják, hogy ők is a „török világ” idején jöttek el Bőröndről. 1754-ben az akkor 104 éves Náray István azt vallotta, hogy személyesen ismerte Böröndy Andrást, aki a „török háborúban” költözött Vados fára.4 Böröndy Andrásnak (akinek apját is Andrásnak hívták)44, anyjának, Katalinnak és nővérének ugyancsak Katalinnak 1640. április 17-én Bécs- ben III. Ferdinánd király nemességmegerősítő címeres nemeslevelet adott. Böröndy András szolgálataira általánosságban hivatkozva, őt és családját az uralkodó megerősítette nemességükben, és címert adományozott számukra. (A címer: kékben, zöld dombon álló, jobbjában kardot tartó vörös ruhás ifjú. Sisakdísz: könyöklő, vörös ruhás kar, mely kardot tart. Takarók: kékarany, vörös-ezüst.) A nemeslevél feltehetően 42 MNL GyMSM Győri Levéltára, Nemességvizsgálati iratok, Böröndy cs. 1733,1753. 43 MNL GyMSM Győri Levéltára, Nemességvizsgálati iratok, Böröndy cs. 1754. 44 MNL GyMSM Győri Levéltára, Nemességvizsgálati iratok, Böröndy cs. 1753. 45 Ez inkább az Erdélyi Fejedelemségben fordul elő gyakrabban, de a királyi kancellárián kiadott armá- lisoknál is találhatóak rá példák. A nemesítésről és címereslevelekről bővebben: Szálkai Tamás Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. Egyetemi doktori értekezés, Debreceni Egyetem, Debrecen, 2010. 46Petrik, 2014. címerfestmény nélkül került ki a királyi kancelláriáról és azt utólag festették rá. Erre a hiányzó címerkeret utal.45 Az oklevél kihajtott plicán az adomány Győr vármegyei kihirdetésére vonatkozó záradék olvasható.46 Az armálist Győr vármegyében hirdették ki 1640. augusztus 6-án, ez azt jelenti, hogy akkor András ott élt, mivel a kihirdetést kötelezően a lakóhely szerinti megyében - rendszerint a megyei közgyűlésen - kellett végrehajtani. Ez feltétele volt a nemeslevél „hivatalossá” válásának. Ekkor kerül rá a kihirdetési záradék is.4 A címereslevél kiállításakor viszonylag fiatal lehetett még András, mert biztosan gyermektelen volt és feltehetően nőtlen is. Ugyanis az ilyen oklevelekben általában az adományos gyermekeit és feleségét szokták feltüntetni, esetleg testvérét. Viszont ritka, hogy anyját és nőtestvérét nevezze meg az irat, mint ebben az esetben történt. Amennyiben ekkor már gyermekei vannak, akkor őket bizonyosan név szerint említették volna. András pontos lakóhelyét nem ismerjük, de lehet, hogy éppen Győrben élt ekkortájt, ugyanis 1659. május 23-án bejegyezték a győri polgárkönyvbe Mészáros Ádámot, akiért Böröndy (Böröndj) András volt a kezes.48 Andrásnak két fia Mihály és György volt, akik közül az utóbbi Győr-Újvárosban49 élt.50 Neki a leszármazottai is itt és a környéken éltek. A nemességvizsgálati iratokból az is kiderül, hogy András később a Sopron megyei Vados- fára51 költözött, itt is halt meg. Mihály nevű fia is itt élt később.52 Mihálynak egy fia ismert János, aki a „kuruc háborúban”53 már Egyeden54 lakik. (Leszármazottak all. tábla részletezi.) András másik fiának, Györgynek két fiát, Andrást (9. tábla) és Mihályt (8. tábla) őrizték meg az iratok. A nemeslevél főbb adatai ismertek voltak a szakirodalom számára, de hosszas lappangás után csak 2013-ban került elő. Azóta a Veszprém Megyei Levéltár Pápai Fióklevéltárában található. 48 Morvái, 2007. 49 Ma Győr város része. 50 MNL GyMSM Győri Levéltára, Nemességvizsgálati iratok, Böröndy cs. 1753. 51 Ma Győr-Moson-Sopron megye. " MNL GyMSM Győri Levéltára, Nemességvizsgálati iratok, Böröndy cs. 1753. 53 Rákóczi-szabadságharc 1703-1711. 54 Akkor Sopron vármegye, ma Győr-Moson-Sopron megye. 1027
