Lapok Pápa Történetéből, 2015
2015 / 3-4-5. szám - Bauer Marcell: A Böröndy család története a kezdetektőla XVIII. századig
sajnos nem tudni, de ezek szerint a kúriára és a földrészekre részben, vagy egészben ők is igényt tartottak. Ezen pereskedés 1573-ig folytatódott, ekkor részben sikerül megegyezniük. Az ügy teljes lezárására pedig csak 1584-ben került sor.15 1573-ban a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, Egerszegen16 egyik részről Böröndy Pál, másik részről pedig Böröndy Balázs összes gyermekeik, testvéreik és rokonaik nevében egyezséget kötöttek. A Vas megyei szolgabíró és további felsorolt Zala megyei hivatalos személyek előtt megegyeztek, hogy a Bőrönd területén lévő Zygethy Reth és Gederffewnek nevű földek Böröndy Balázséi lesznek. Böröndy Pál lovainak elkötése, megsebesítése és megkorbácsolása miatt pedig - amelyet Böröndy Balázs követett el - a Lóránth Jozagh-nak nevezett birtok nyol- cadrészét, mely szintén Bőröndön van, örökre birtokul Böröndy Pálnak adta. Abban is megegyeztek, ha ezen egyezséget valamelyik fél megszegné, akkor 100 magyar forintot köteles fizetni a másik félnek. A békesség teljesen nem állt helyre, ezt bizonyítja, hogy 1584-ben további egyezkedés után újabb megállapodás született Böröndy Péter és Böröndy Balázs között. Böröndy Péteré lettek a Ghederffev nevű földek, a félig Bőröndhöz, félig pedig Ghodolyához tartozó Róna nevű helyen pedig két hold szántóföld, továbbá egy kis rét a Bőröndhöz tartozó Zyghet nevű helyen Böröndy Boldizsáré lett. Ezzel valószínűleg a viták rendeződtek, legalábbis további pereskedésről szóló oklevelek nem maradtak fenn. A fent leírt pereskedéshez hozzátartozik, hogy a király által 1563-ban adott új adomány (nova donatio) alatt nem egy újonnan a család tulajdonába került földbirtokot kell érteni, hanem egy már régebben kapott adomány megerősítését, azaz új oklevelet állítottak ki a tulajdonjogról. Az ilyen megerősítésekre azért volt szükség, mert a családi birtok egyes részei különböző ágakon öröklődtek tovább. Egy családfő elhaláZala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos re- gesztagyüjtemény. (Bori-Büki), Bőrönd 19,20. 16 Ma Zalaegerszeg, Zala megye. lozása esetén viszont a távolabbi rokonok is örökösödési igénnyel léphettek fel bizonyos esetekben a közvetlen leszármazottakkal szemben. Ennek a megelőzésére - általánosan elterjedt módon - alkalmazták azt a joggyakorlatot, hogy a királytól új adományt kértek a saját birtokaikra. Ebben az esetben ugyanis a birtokot már csak a közvetlen leszármazottai örökölhették, a távolabbi rokonokat pedig evvel kizárták az örökösödés lehetőségéből. Itt is erről volt szó. Ennek a „kihirdetésénél”, az úgynevezett birtokba iktatásnál fellebbezett, azaz „ellene mondott” Böröndy Balázs, mert nem értett egyet minden földterület tulajdonjogával. 1594-1595 táján Bőrönd Vas megyéhez tartozott. Ezért fordulhat elő, hogy Böröndy Péter a vasi nemesek összeírásában szerepel 1595-ben. 1598-ban a Böröndy család két tagját írták össze Bőröndön. 1600-ban többek között Böröndy Balázst, Böröndy Jánost és Böröndy, más néven Kis Péter Jánost írják össze. Valószínűleg ez a Böröndy Balázs kapott 1602-ben Zalapatakán új adományt.17 A törökök 1600-ban foglalták el a közeli Kanizsa várát, amelyet csak 1690-ben szabadítottak fel a keresztény seregek. Az ettől nyugatabbra eső területek - mint amilyen Bőrönd is - már nem kerültek állandó megszállás alá, viszont így még jobban ki voltak téve a portyázásoknak. A török hódoltság peremvidékén a „háborús békeévek” alatt a hivatalos békekötések ellenére folyamatosan ki voltak téve a települések a törökök hódoltatási kísérleteinek, rablásainak ugyanúgy, mint a magyar nemesség adóztatásának és a keresztény, végvári katonák harácsolásának is.18 Ez sem volt ritka, mert ők sokszor elmaradó zsoldjukat a helyi lakosságon hajtották be, az ő javaikkal pótolták. A Bőröndhöz közeli települések már az 1570-es, 1580-as években is ki voltak téve az oszmán adóztatás17 Nagy, 1857-1868. 18 Illik, 2009. 1022
