Lapok Pápa Történetéből, 2014
2014 / 2. szám - Molnár Lajos: Adalékok Pápa város ipartörténetéhez, a középkori város malomiparának kialakulásához, egyes malomhelyek topográfiájához
apátság egyik malma 1561 előtt elpusztult, és többet nem is építették fel. Jakab apát 1508-ban22 két agyagliki malmot adott bérbe a pápai Hantai Simonnak és Ferencnek, mint korábbi bérlőinek. Ugyanez az oklevél közli az apátság két malmával szomszédos malmokat, az egyik Essegvári Ferenc Odoska (Hódoska) nevű malma, míg dél felől szomszédos Vázsonyi Gergely malma, ami szintén Agyagiikon van. A két szomszéd ismerete majd a Besenyő malom történeténél lesz fontos! Eljutottunk addig, hogy nagyjából be lehetett határolni, mikor szűnt meg a ba- konybéli apátság egyik agyagliki malma. A 16. század elején még két malomról van tudomásunk, s ez a két malom bizonyítottan megvolt már 1245-ben.2j Innen, ha visszafelé megyünk az időben, a két malom építésének pontos idejét már nem tudjuk adatok hiányában meghatározni. Sörös Pongrác, a bakonybéli apátság történetének kutatója 1162 körülire teszi, és ismeretlen eredetűnek mondja az apátság Agyagiik nevű jószágát, ami akkor egy malomból és 25 hold földből tevődött össze.24 A Péntek malomról, s annak elődjének számító agyagliki malomról írásos említés 1245-ből maradt fenn. Az építését akár 800 évnél korábbinak vélhetjük. Egy fontos részlet és körülmény miatt menjünk vissza az 1245. évhez. Ebben az évben Bakonybélbe látogatott IV. Béla király és bemutatták neki „Szent István privilégiumát”, az adományokat és az alapítást tartalmazó oklevelet. Az apát kérte a királyt, írja át, újítsa meg az okleveleket. IV. Béla a maga oklevelébe belefoglalta Szent István oklevelét, ezzel megerősítette az abban foglalt adományokat és kiváltságokat, s 1246. november 12-én az apátságnak átadta. Eszerint még az is lehet, hogy a Péntek malom ezeréves, ha a „szen- tistváni adományok” már tartalmazták az agyagliki birtokot és a malmot? Sajnos az oklevél nem maradt fenn. Az viszont immár biztosra vehető, hogy ez a malom épült legkorábban a mai város területén, s közel egy22 Uo. 550-551. oldal 259. számú 1508. június 22. kelt oklevélben „duo molendina”, azaz kettő malom szerepel. 23 Sörös, 1903. 17. sz. oklevélben a perbefogott pápai udvarnokok ivadéka, Atya és Demjén azt állították, hogy az apátnak két malmon kívül nincs semmije az Agyaglik birtokon. 24 Sörös, 1903.37. oldal. idős a várossal.23 Érdemes itt felsorolni a Péntek malom korábban használt neveit: Grósz malom, Fekete malom, Benedictinus malom. Besenyő malom államosítása 1951-ben történt, a tulajdonosa Besenyő Lajos volt. Besenyő a malmot 25 évig működtető korábbi tulajdonostól, Schneider Jenőtől vásárolta 1939-ben, és korszerűsítette. Schneider előtti tulajdonos, Csillag Dezső molnármester, mint korábbi bérlő, állami tulajdonból vásárolta a malmot és a hozzá tartozó 6 ka- tasztrális hold 926 négyszögöl földbirtokot 1895. augusztus 29-én. A tulajdonosról nevezték Csillag malomnak. Az 1830. évi malomfelméréskor a bérlő Keltz József, a malombirtok tulajdonosa az állam. A jegyzőkönyvben tulajdonosként a „N.M.M.K. Camera” szerepelt. Később, a Kamerális malom néven nyilvántartott malomnak több vagyonkezelője volt, a Császári Királyi Római Catholikus Egyházi Alapítvány, majd a Magyar Vallásalap Somlyó Vásárhelyi Uradalma. Besenyő malom elődje a Kamerális malom nevet a 18. században akkor kapta, mikor II. József rendeletileg megszüntetett számos egyházi rendet, köztük a pálosokat is. A rend felszámolásakor a pápai pálosok ingatlanainak felmérése 1786. május 3-tól 28-ig tartott. A feloszlatási leltárban két malom, a Fehér malom és az Agyagliki (nevű) malom szerepel. Az Agyagliki malom értékét 1711 forintban állapították meg, a malomhoz tartozott a mellette épült kocsma.26 Most már az a kérdés, hogyan és mikor jutottak malomhoz a pálosok az Agyaglik nevű településen? Több mint két évszázadot kell visszafelé forgatni az időkeréken, s az 1542. évi adó25 1511 és 1625 között folyamatosan vannak adatok, amelyek szerint Agyagiikon a vázsonyi pálosok bírtak és rendszeresen bérbe adtak malmot. Documenta artis paulinorum I—III. Budapest, 1975. köteteiben. 1511 -es adományozásra: MOL Acta Paulinorum Fasc. 280. Zi. Folio 228/2. A birtokba iktatásra: uo. Fasc. 280. Vi. Folio 232/2. 26 Adatok: Völler, 1994. 57-60. oldalakon. Nem vettem át azokat az adatokat, ahol az agyagliki Kamerális malom vonatkozásában a balkonybéli apátságot jelöli tulajdonosnak a 13-19. század között, mert kutatási adataim alapján Völler megállapításai e malom vonatkozásában tévesnek bizonyultak, viszont a Benedictinus (Péntek, Grósz) malomra ráillenek. Nádasdy, 1986. 35-36. és 41— 42. oldal. Malomösszeírás 1830-ban VLDM.CA. Vö. 25. jegyzetben írtak. 977
