Lapok Pápa Történetéből, 2014
2014 / 2. szám - Molnár Lajos: Adalékok Pápa város ipartörténetéhez, a középkori város malomiparának kialakulásához, egyes malomhelyek topográfiájához
mindkét oldalán kb. 200-300 méter mélységű sávban, a Tapolca medrén átnyúlva, a Kishegy északi kétharmadát magába foglaló területre tehető Agyaglik középkori település. A 20. század közepén, mikor még folyt a Tapolca vize, a Teveli útról a Kishegy alatt haladva a Hódoska irányába, először a Besenyő malmot érhettük el. Onnan tovább a Tapolca folyásirányát követve érhettünk a Péntek malomhoz. Az idő kerekét rendre visszafelé forgatva, kísérjük végig e két malom történetét: Péntek malom utolsó bérlője Péntek Lajos molnár volt. 1943-ban a malmot tűzvészt követően nem építették újjá. A malom tulajdonosai ekkor a Botka testvérek voltak, ők Grósz Ede halálakor vásárolták meg a malmot. Grósz Ede és felesége, Schneider Szidónia 1896. április 18-án kötött adásvételi szerződés alapján jutott a Szent Benedek Rend Bakonybéli Uradalma malombirtokához. Grósz a vásárlás után korszerűsített, két hengerszéket szereltetett. Az 1857. évi várostérképen Fekete malom néven szerepel a malom.16 Ismert egy 1899. december 16-án kiadott vízjogi engedély, amely Grósz Ede nevére szólt. A pápai molnárcéh 1830. július 22-i malomfej összeírás jegyzőkönyvében16 a malom azonosíthatóan szerepel, „Benedictinus-malom’' néven. Tulajdonosa rovatban „T. Benedictinusoké”17 bejegyzés, a bérlő rovatban Keltz János molnár neve olvasható. Az agyagliki malombirtok 1767-ben a bakonybéli apátság összes bevételének egy- tizedét biztosította, mert annyi föld tartozott hozzá, hogy ősszel 25 pozsonyi mérő, tavasz- szal 16 pozsonyi mérő gabonát vethettek, s 15 Adatok: Nádasdi, 1986. 42. oldal és Völler István: A Tapolca vízimalmai Pápán és környékén. Pápa, 1994. 60-62. oldal, (továbbiakban: Völler, 1994.) Megjegyzem: Völler azt írja, hogy a 19. század második felében Schneider Lipót vásárolta a malmot a bakonybéli apátságtól, s Schneidertől halála után megörökölte a malmot Grósz Ede és neje. Mivel Nádasdy hivatkozott az adásvételi szerződésre a Grósz Ede birtokba kerülésénél, ezt támasztják alá további kutatásaim is, így ezt a forrásadatot szerepeltettem. 16 Mindkét írat a VLDMCA pápai molnárcéh irataiban található. 17 A megjelölés a pannonhalmi Bencés Congregá- tióra vonatkozik. még 40 kaszás rét is tartozott hozzá, hacsak el nem öntötte a rendszeresen áradó Tapolca.18 Ha tovább haladunk vissza az időben, akkor visszaérünk a török hódoltság korába, tapasztaljuk, mennyire veszélyes volt a tapolcai malmok élete. A malmot rendre bérlők üzemeltették: 1633-ban Csöjtöri Balázs, 1628-ban Nyárády Katalin és Hölgyészi Ilona, 1622-ben Hevenessy Vince, 1618-ban Hölgyészi Jánosné, 1606-ban Vízkelety János, 1597-ben Csór György, 1591-ben Nyárády Jánosné és Csór Györgyné bérlők nevei olvashatók a szerződésekben. Nekik bérleti díjat kellett fizetni, a malmot jó állapotban kellett tartani, de felfogadott molnárokkal őröltettek.19 Fehérvárt 1543-ban, Veszprémet 1566- ban elfoglalta a török, ettől kezdve Pápa mezőváros és környéke a század végéig szinte állandóan ki volt téve a török hadak támadásainak. A térség falvai elnéptelenedtek, az itt álló malmok leégtek, megsemmisültek. A bakonybéli apátság épületeit Pápai Benedek apát 1543-ban megerősíttette, fegyveres őrséget helyezett el, a barátok tartani mégsem tudták magukat, elmenekültek, és az apátság rommá lett. A török portyák nem kímélték a bakonybéli apátság agyagliki malmait sem. Oklevélben említik 1591-ben, hogy azért kapta tovább bérletbe a malmot Nyárády Jánosné és Csór Györgyné, mert atyjuk, Lövöldy Szabó Benedek már háromszor is felépítette azt. Nem tudjuk, hogy a malom háromszori felépítése mely években történt, az viszont fontos, hogy az oklevélben csak egy malom bérbeadásáról van szó.20 21 Hasonlóan egy malom elpusztulásáról és felépítéséről van forrásunk 1597-ből, amikor Kutassy János esztergomi érsek, aki a bakonybéli apátság jövedelmeit is bírta, azt adja tudtuk hogy Pápa megvételekor a török miatt elpusztult malmot Csór György a Tapolca vízén megépíttette.2' A béli apátság birtokai 1560 és 1590 között jelentősen megfogyatkoztak, például 1561-ben csupán a kajári birtok és az agyagliki malom (egy malom!) biztosított jövedelmet. Eszerint az 18 Sörös Pongrác: A bakonybéli apátság története 11. 44. és 60. oldal. In: A pannonhalmi Szent Benedek rend története VIII. (A továbbiakban: Sörös, 1903.) 19 Uo. 12,15,18,30,35,37,44. sz. oklevelekben a bérlők nevei. 20 Uo. 12. sz. oklevél. 21 Uo. 15. sz. oklevél. 976
