Lapok Pápa Történetéből, 2014
2014 / 2. szám - Molnár Lajos: Adalékok Pápa város ipartörténetéhez, a középkori város malomiparának kialakulásához, egyes malomhelyek topográfiájához
tett el. Bellérszeg déli határa kérdéses! Bel- lérszeget Felsőpápa néven is megnevezték az 1428-as keltű oklevélben, ami alapján feltételezhető, de konzekvensen nem igazolható, hogy a déli határa netán Zsemlér faluig terjedt volna. 2/ Begmalom azonosítása Előbbiekben írtam a malmok sorrendjét, a Pap malom előtti folyószakaszon található a Mester malom, melyet a 18. század előtt Marok malomnak neveztek. A Marok név eredete okleveles források alapján leírható. Török Bálint 1539-ben Pápa mezőváros határában egy bizonyos malomhelyet adott Marok Bálintnak, Pápa mezőváros bírájának és az ő kapitányának hűséges szolgálatáért. Ez a malomhely előtte Czombor Adorjáné volt.x A malomhely malom építésére alkalmas terület volt.9 A középkor bizonytalanabb viszonyai között előforduló támadások, hatalmaskodások gyakran a malmok pusztulásához is vezettek, majd évekig, esetleg évtizedekig nem épültek újjá. Jelentősebb pusztítást ismerünk Pápa vonatkozásában 1490 decemberéből, amikor Miksa római király csapatai Székesfehérvárig hatoltak az országba, visszafelé Pápa városa külterületét és környékét is pusztították, felégették. Erről konkrét említést találni a bakonybéli apátság Agyagliki malmainak megsemmisülése kapcsán.10 Ha abból indulunk ki, hogy egy megszűnt malom helyét vizsgáljuk a Marok malom esetében, akkor ez a megszűnt malom azonosítható a Beg- malommal. Azért azonosítható, mert a korabeli írások Bellérszegen csak két malmot, a fentebb említett plébánia (pápai esperes) 8 Reizner János: A gróf Eszterházy család pápai levéltára. (Bp. 1893.) A malomhely adományról szóló leírás a 610. oldal. (A továbbiakban: Reizner, 1893.) 9 A folyók mellett csak meghatározott tulajdonságokkal bíró szakaszokon lehetett malmokat építeni, ezek voltak a malomhelyek. A különféle szabályzatok általában tartalmazták a malmok egymástól való elhelyezkedésének szabályait és távolságát. 10 Sörös Pongrác: A bakonybéli apátság története I. 186. oldal. In: A pannonhalmi Szent Benedek rend története VIII. (A továbbiakban: Sörös, 1903.) és Solymosi 1996. 36. oldal. In: Tanulmányok Pápa város történetéből 2., Pápa, 1994. szerkesztő: Hermann István. (A továbbiakban Solymosi, 1996. és Tanulmányok 1996.) malmát és a Begmalmot említették. Az említett malomhelyet tulajdonaként ajándékozta el Török Bálint. És itt a Begmalom és Marok malom azonossága igazolásához összefüggés található. Tudva azt, hogy Bellérszegen a 15. században a Zsemléri család volt birtokos, a Begmalom is övék volt. Szolgabírói tanúsítvány igazolja 1542-ben, hogy Török Bálint tulajdona Bellérszeg." Ebbe a birtoktestbe tartozó ^malomhelyet” adományozza hű emberének Török Bálint. Közvetlen nem bizonyítható, de erősen vélelmezhető, hogy a Begmalom névvel jelzett malom az idők során elpusztult, csak a helye maradt meg. Az 1542. évi rovásadó összeírás nem említi a malmot, nyilván azért, mert mint jövedelmet nem termelő malomhely adókötelezettséggel nem volt terhelve. Az 1557. évi rovásadó összeírásban a malomtulajdonosok között szerepel Marok Máté neve,11 12 tehát akkor már felépült és üzemelt az a malom, amit a továbbiakban Marok malom néven neveztek. Még 1655-ben is Marok malom néven szerepel szolgabírói tanúsítványban.13 Későbbiekben lett Mester malom,14 a 20. században Berta malomként ismertük. 3/ A két Agyagliki malom eredete Agyaglik település (falu) helyét a 19. századi kataszteri térképek még feltüntették. Pápán a Veszprémi útból kiágazó Teveli út 11 Reizner, 1893. 610. oldal. Országos portaössze- írók igazolják, hogy Bellérszeg Török Bálint tulajdona. 12 Uo. által közölt iratban „örököseire is kiter- jedőleg” kitétel olvasható, ami a malom örökölhetőségét biztosította. Marok Máté az örököse Marok Bálintnak. Uo. „...Szolgabírói tanúsítvány arról, hogy az összes testvérek és atyafiak a Marok malomban bírt részeiket Pesthy Ferencnek engedményezték” 612. oldalon. 1666 előtt Jóra István ígérte ezt a malmot a templom orgonistájának (kántornak) Kiss, 1996. 193— 194. p. 1674. június 3-án Esterházy Ferenc levele, amelyben figyelmezteti Jóra Istvánt, hogy a Marok malom egy részét a pápai öregtemplom orgonása részére ígérte, ha nem teljesíti, elveszi tőle és arra fordítja amire ő ígérte. Uo., 193-194. p. 14 A pápai molnárcéh 1830. július 22. kelt malomfej összeírásában Mester malom néven szerepel. A dokumentum másolata a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Céhtörténeti adattárában. (A továbbiakban: VLDMCA) 973
