Lapok Pápa Történetéből, 2014
2014 / 6. szám - Dr. Tóth Gábor Sándor: Az I. Magyar Bábjátékos Kongresszus - 1948 előzményei
A háború után örömmel keresték egymást a müvésztársak, hogy a remélt békében szabad világ veszi kezdetét. 1947 májusában A. Tóth Sándor javaslatára megalakult a Magyar Szabadszínjátszás Országos Szövetsége Bábjátékos Szakosztálya. A szakosztály a Vallás- és Közoktatás- ügyi Minisztériummal karöltve rendezte meg május 27-31. között kétszáz hazai bábjátékos (főleg pedagógusok) részvételével az I. Magyar Bábjátékos Kongresz- szust Budapesten. Elnöke A. Tóth Sándor lett, vetítettképes előadást tartott, a Bábjáték kultúr históriája címmel. Bemutatta párizsi bábgyüjteményét, műsort adott az Uhui és Elekkel. A kongresszuson, amely A bábjáték, mint szabadművelődés, nevelés és művészet címet kapta, a vitavezető A. Tóth Sándor irányításával az alábbi napirendi és vitapontok kerültek megbeszélésre: 1. A bábjáték mint népművelés, 2. A bábjáték mint gyermeknevelés, 3. A bábjáték mint ifjúsági munka, 4. A bábjáték gyakorlati kérdései, 5. A bábjáték története. 6. A bábjáték esztétikája, dramaturgiája, a hozzá tartozó művészetek. A bábcsoportok bemutatták előadásaikat. A vita után a kongresszus határozati javaslatot fogadott el: „az érdekképviselet megalakításáról. a működési engedélyekről, tanfolyamok tartásáról, az óvónő- és tanítóképző intézetek hallgatóinak bábképzéséről, a bábdarabok és bábfej-, jelmez-, színpad-, és díszlettervek terjesztéséről. A bábosok nevelni akarása és művészi fejlődést akaró szándéka elementáris erővel tört fel ezen a kongresszuson. Művészek és amatőrök szoros egységben, elképzeléseikben a magyar bábjátszás aranykorának képét vetítették fel. A kongresszuson megjelenik és előadást is tart Balázs Béla” (idézet: Sel- meczi Elektől). Augusztus 5-én Kaposváron A. Tóth az I. Országos Bábjátékosképző Tanfolyam egyik vezetőjeként előadásokat is tartott Rév Istvánnal, Büky Bélával, Szokolay Bélával, Muharay Elemérrel együtt. 1947-ben jelenik meg Párizsban André- Charles Gervais: Marionnettes et Marionnettistes de France című nagymonográfiája, amelyben kiemelten foglalkozik Blattner Géza kísérleti színházával és A. Tóth Sándorral. így foglalja össze A. Tóth Sándor bábművészi jelentőségét. Idézem: „Ebben az időszakban két alkotás tanúskodik egy új stílus lehetőségéről a bábművészeiben. Az első, A férfi bricskával. amely egy 1864-ben Duranty által a Tuileriák kertjében bemutatott darab volt, a második A kezek (Les mains), Pierre-Albert Birot szimbolikus játéka Alexandre Tóth kesztyűs marionettjeivel. Ez a művész - aki hamarosan hazatért Magyarországra, ahol leleményes propagandájával sok barátot nyert meg a bábművészeinek - egy nap két kesztyűs bábot faragott ki, Uhuit és Eleket, akik azóta bolondos kalandjaik folytán az iskolások igazi hőseivé váltak Magyarországon”. 1948. január 17-én megalakult a Magyar Bábjátékosok Egyesülete, mint a Magyar Művelődési Szövetség tagegyesülete. Elnöke dr. Bevilaqua-Borsody Béla, elnökhelyettese A. Tóth Sándor lett. A vezetőségben helyet foglalt Balázs Béla, Rév István, Farkas Ferenc, Szokolay Béla és több neves, bábjátékot szerető művész. Februárban indult meg a Bábjáték Kultúra, a Magyar Bábjátékosok Egyesülete közlönye. De a politikai élet hullámai rövidesen átcsapnak a bábjáték mozgalom területére is. A fakultatív vallásoktatás, a bankok államosítása körüli viták elmélyítik a koalíciós ellentéteket. Az 1947-es választás rendkívüli hatást gyakorol a társadalmi szerepüket kereső művészeti ágakra. „A forradalmi átalakulásban egy időre felszínre vetődött könyöklők hátba támadták a szakembereket és művészeket, akik a kongresszuson világosan megszabták a magyarországi bábjáték valamennyi formájának jövőjét, s az egységfronton nyugvó széles körű nevelőmunka irányát. Meg- nyergelték azt a szervezetet, amelyet a közös szándék hozott létre...”. Koncepciós támadás éri Büky Bélát, A. Tóth Sándort, Szokolay Bélát, Inczédy Kálmánt, Rév Istvánt. Készülőben van a bábmozgalmat öt csoportra szétosztó ítélet s ezzel kiátkozzák a narodnyik, a Rév-féle, a kleriká1001
