Lapok Pápa Történetéből, 2013
2013 / 3. szám - Dr. Zsindely Sándor: A Jókay-család irodalmi munkássága
Ezzel a szerencsés házassággal a Jókaycsalád nemcsak anyagiakban, de szellemiekben is gyarapodhatott. Feltételezhető, hogy gyermekeik már nemcsak a kalendáriumot olvastak, hanem talán verseket is, mert egyik fiúk, II. Sámuel egy köszöntőt írt nagybátyja özvegyének névünnepére. Ennek a kis költeménynek Eötvös szerint eredetileg tizenkét versszaka volt, ebből néhány így hangzik: Nemes és Nemzetes Mórocz Erzsébet asszonynak, Nemes és Nemzetes Jókay Mihály uram Meghagyatott özvegyének, nekem kedves Néném asszonynak öröme napjára írám 1734-ik esztendőben, Sz. András havának I9-ik napján Cziterák és hárfák zengjétek még egyszer, Kit az szomorúság háborított kétszer, Vígassága napja földerített hétszer, Mely immár homályba be nem borul többszer. Erzsébet napodat éljed vígasságban, Mint eddig is éltél te nagy Igazságban. Többé már te néked a nyomorúságban, lm nem lészen részed nyughatatlanságban. Rajtadfelvirradott az vígasság napja, Kívánom adja meg az Igazság papja, Örömed virágját halál el ne kapja, Mint báránt a farkas, élted el ne lopja. Erzsébet örülhetsz, már az napod fénye Felderült és tisztul annak ő törvénye, Jaj, ne borítsa be szomorúság vénje, Mint némelyek szívét az Mojzes törvénye. Többet már nem szólok, ez napon megállók, Több Erzsébet napokat érni kívánlak, Ily kevés szócskákkal örömmel táplállak, Tovább már nem mének, Istennek ajánllak. Hát, nem valami kiváló költemény, de ne feledjük, hogy egy tizennégy éves kisdiák írta. Különben, mint majd látni fogjuk, majd akad követője II. Sámuelnek a verselésben, még Jókai Mór születése előtt. II. Sámuel fia volt Jókai Mór nagyapja, akit szintén Sámuelnek neveztek. O volt a Sámuelek sorában a harmadik: ő már tanult ember, Komáromban és Győrben diákoskodott. Jogi tudása is kiváló volt. Eötvös azt íija róla, hogy az elbeszélésben, az esetek, dolgok előadásában világos fejű, folyékony, egyszerű, tiszta gondolkozású. Könnyen ügyesen kezelte a magyar nyelvet. Eötvös Károlynak ugyanis kezébe került egy általa készített peranyag, melyről megjegyzi, hogy az becsületére válnék nemcsak minden mai ügyvédnek, de minden mai hírlapírónak is. (Nem tudom, milyen hasonlatot használna, ha a mai újságírók írásait olvashatná Eötvös.) Feltételezhetően csak ún. „szakmai” szöveget írt, de azt pontosan, jól érthetően. Minden bizonnyal nem voltak szépirodalmi ambíciói. De, kérdem én, hogy pl. egy jó szakcikk megírásához nincs-e szükség írásbeli készségre, sőt valamiféle „ihletre” is? Aki ilyesmit valaha is csinált, tudhatja, hogy nem minden esetben, és nem akármilyen körülmények között lehet ezt a „műfajt” művelni. III. Sámuelnek elsőfokú unokatestvére volt Király József pécsi püspök, a híres Király alapítvány létrehozója. Ez ösztöndíjat biztosított az erre rászoruló rokon gyermekek tanulmányaihoz, de csak abban az esetben, ha azok római katolikus vallásúak, vagy ha nem azok, akkor visszatérnek erre a hitre. A Jókayakról is megemlékezett a püspök, de csak a fenti feltételek mellett. Erre mondta volna Sámuel uram:- Már én csak azt mondom, méltóságos uram-bátyám, jól meggondolva a dolgot, hogy a pénzen vett Jókay-lélek nem nagy ékessége lesz a mennyországnak, de még azt is ki merném mondani, hogy az ilyen lélek el se jut odáig, valahol lemarad a szekérről. Ez lenne az első ismert Jókay bon mot? Jókay III. Sámuelnek két fia és két leánya érte meg a felnőtt kort. Zsuzsannáról, vagyis Gózon Istvánnéról úgy tudni, hogy fiatal menyecske korában, 1805 körül, verseket írt, elbeszélő költeményeket, meséket, balladákat, románcokat. Állítólag ezek a versek nagyon tetszettek azoknak, akik olvasták és bíztatták a fiatalasszonyt, hogy nyomassa ki azokat és jelentesse meg könyv formájában. Azonban az ilyen mulatság akkor sem volt olcsó, sőt nagyon is drága: úgy 300 forintba került volna a verseskötet elkészítése. (Ezen a pénzen akkoriban tíz termetes tinót, vagy százötven juhot lehetett volna venni.) Zsuzsanna pénzért férje egy gazdag rokonához fordult, de ő nem adott erre a „haszontalanságra” egy krajcárt sem. A Komáromi Kalendárium-mk öt krajcár az ára. Olvasnivalónak ez is untig elég - gondolhatta. 925