Lapok Pápa Történetéből, 2013
2013 / 5. szám - Zsuppán István: Virág Mihály
Sárváron a Szí. László templom állványzatán 1985-ben A mindentől és mindenkitől távolságtartó, sztoikus személyisége találtatta ki vele a NUNO nevet, amely a franciában ..senkit" jelent. (Kiejtve Nüno.) Minden befejezett szénrajzának sarkába NUNO-t írt, mellé került a Párizs, Montmartre felirat és az évszám is. A portréi egyre jobbak lettek, ezzel együtt pedig megnőtt a képei utáni kereslet is: a turisták csak a NUNO feliratú portrékat akarták hazavinni. A kezdeti időkben fél óra alatt készített el egy arcképet, félíves Ingrespapírra, amiért 30 eurónak megfelelő összeget kért. Az üzlet jól ment, utazásokra is tellett. 1968-ban annyira megijedt a diákzavargásoktól, hogy Korzikára menekült. Meggyőződése szerint a kommunizmus Franciaországban is győzni fog, amely majd itt is üldözni fogja, és nem hagyja nyugodtan élni. Korzikába azonban beleszeretett, és visszajárt nyaranta festeni. Részlet a filmből: Nüno egyik párizsi festménye A korszakváltozás után évente kétszer is hazajött, amíg édesanyja élt. Amint élete vége felé, a nyolcvankettedik évéhez közeledett, úgy csökkent rajzolási lendülete. Portréi másfél óráig készültek, amit egyre kevesebben bírtak kivárni a megrendelők közül. A modellek fogytak, a bevételek csökkentek. Szerencsére két helyről is kapta a nem éppen magas nyugdíját: a francia államtól és a magyar nyugdíjintézettől is. Készül a portré — Részlet a filmből (Párizs-Montmartre, 2011) 2011-ben készült róla a félórás film, amely egész pályafutására tette fel a koronát. Marie Terrier készítette a filmet; az alkotás a rendezőnő vizsgafilmjeként debütált. A hölgy egy házban lakott Nunoval, ezért is sikerült jó alkotást készítenie a zárkózott, különleges magyarról. A film összes megszólaltatott szereplője nagy tisztelettel beszélt a művészről, mert komoly tekintélynek tartották szakmai tudása és műveltsége miatt. Én is úgy emlékszem rá, mint olyan emberre, akivel élmény volt beszélgetni, nemcsak a kedvenc németalföldi festőiről és Velasquezről, hanem irodalmi müvekről is. De tőle hallottam a borok és más különlegességek természetéről is. Halála után nem valósulhatott meg akarata, hogy a pápai temetőben édesanyja mellé temessék. „Sic debuit esse” - „így kellett történnie.” Ahogy az általa kedvelt sztoikus bölcsek mondták. KIADJA A PÁPAI JÓKAI MÓR VÁROSI KÖNYVTÁR Felelős kiadó: dr. Hermann István igazgató Tipográfia: Máticsné P. Enikő 960 Pápa, 2013. HU ISSN 1216-5581 HU ISSN 1216-2027
