Lapok Pápa Történetéből, 2013
2013 / 4. szám - Terebesi József: I. Emlékezés természetjáró tisztelettel
csoport elnevezése, Fehér kő, Hegyes kő, Szekrényes kő, Oltár kő honfoglalás kori áldozati helyek elnevezései. Hisz a Bakony sokak számára oltalom, mentsvár volt, itt rejtőztek legtovább az „Öreg Isten” hívei. A pogány áldozati helyek valószínűleg itt parázslottak legtovább. Majdan a keresztény hitre térítés egyik bölcsője is itt volt (Bakonybél - Szent Gellért). Bél Mátyás, Rómel Flóris és a többi író, költő után, akik előttem is dicshimnuszokat zengtek a Bakonyról, szerény személyem így vall a Bakonyról, a természetjárásról. Kirándulásaink alkalmával továbbra is vigyázzon ránk, mint eddig is tette Szent Bemát, a turisták védőszentje. Terebesi József a JMK „Bakancsos Természetjáró Kör” vezetője A természetjárás szépségei A vadregényes, csodaszép Bakony nekem egy szentély Régebben íródott: Több ezer, de talán több tízezer kilométernyi megtett utat is mérhetett volna Terebesi József azon gyaloglásai során, melyeket „botcsinálta” túravezetőként, kirándulócsoportja élén eddig már megtett, ha történetesen vitt volna magával taxamétert. Számára, akit itt Pápán csak úgy hívnak, mint a Bakony szerelmese, sohasem elért, teljesített kilométerek, a versenyszellem kialakítása volt a döntő és ma sem az. (2001. 08. 14. Pápai Hírlap, Végvári András) A Bakony szerelmese bemutatkozás: 1972-ben települtem le Pápán úgynevezett „betelepültként, gyütt-mentként” Budapestről. Családot alapítva szerencsére a feleségemmel hasonló érdeklődésűek vagyunk, a gyerekeket is sikerült „megfertőzni” a természetjárás szeretetével. Ahogy nőttek a gyerekek, úgy nőtt a távolság is, amit kirándulásaink során megtettünk, természetesen először Döbröntén és környékén. Maj‘d cseperedő gyermekeinkkel csatlakoztunk a Textiles természetjáróihoz, akiket akkor Gáti László vezetett. Tőle lestem el a természetjárás, túra vezetés tudományát, amely nem kis felelősséget és megszállottságot igényel. A Textiles megszűnése után egyénileg folytattuk a Bakonyban való barangolásainkat, s egyre többen csatlakoztak hozzánk, így egyre több kirándulótársunkkal sikerült megszerettetni a csoportos természetjárást. Ekkor érkezett a felkérés, hogy próbáljuk meg a JMSZK-nál népszerűsíteni e nemes és hasznos szabadidős tevékenységet. Ekkor már egyre beljebb és messzebbre merészkedtünk a Bakony rengetegébe. Hajtott a megismerés, a közelebb kerülés vágya, valamint egyre gyűlt az irodalmam is (útleírás-, monda-, rege) szinte megszállottan kezdtem gyűjteni, ez a mai napig tart. Bél Mátyástól Rómer Flórisig, akik a Bakony nagy tudású kutatói voltak. Damay (Domyai) Béla útikalauza. A Bakonynak évszázadokon keresztül volt mítosza, varázsa. Sokak számára oltalom, mentsvár volt, itt rejtőzködtek legtovább az öregisten hívei. A pogány áldozati helyek, a tüzek valószínűleg itt parázslottak a legtovább. Híres hírhedt betyárvilág, áldozati helyek a misztikussá varázsolta. Útleírások egész sorozata: Tölgyesi József, Zákony Ferenc, Tóth Sándor, Illés Ferenc, írók-, költők, kik oly sok csodát regéltek a Bakonyról, a természet szeretetéről Illés Sándor, Hogyor József, Báli József, Tatai Sándor, Kopátsy Sándor, Lipták Gábor... Sebő József: A Bakony mítosz (A Bakony a magyar irodalomban) című könyve irodalmi biblia. Csak néhány írót, költőt, regealkotót említve a teljesség igénye nélkül, akik mind-mind nagy szerelemmel vallottak a Bakonyról, annak betyár- és mondavilágról s adtak útmutatást a természetjárás szeretetéről. Ő utánuk megszólalni, a Bakony iránti szerelemről vallani szinte merénylet. 948
