Lapok Pápa Történetéből, 2013

2013 / 3. szám - Dr. Zsindely Sándor: A Jókay-család irodalmi munkássága

utazott, legjobban sikerült munkái útleírások. De írt novellákat, regényeket, színdarabokat, de ezekkel, főleg az utóbbiakból rendre megbukott. Rengeteg könyve jelent meg, de sikere nem volt. Müveit ügyesen megválasztott cím, ígére­tes kezdet, és többnyire érdektelen, sőt értelmet­len befejezés jellemzi. Egyik kritikusa szerint az emberi élet hiányzik belőlük. Rengeteg pénzt költött arra, hogy mindenütt jelen legyen munkáival. így egyszer a japán könyvpiacra is be akart tömi. írt is ebben az ügyben egy levelet egy japán kiadónak - gondo­lom angolul. Meg is jött a válasz, amit Sanyi bácsi úton-útfélen mindenkinek mutogatott, a következő, vagy hasonló szavak kíséretében:- Kiadják a könyvemet a japánok! Itt írják, hogy meg fogok jelenni japán nyelven! stb. Végre vette valaki a fáradtságot és elvéve a levelet olvasni kezdte. Abban körülbelül ez állt: „Ekkor és ekkor írt levelére sajnálattal értesítjük, hogy a nekünk egyidejűleg megküldött ilyen és ilyen című munkáját nem áll módunkban sem most, sem a közeljövőben kiadni. Fogadja... s.í.t.” - Hát itt éppen azt olvasom, hogy nem adják ki a könyvedet! -mondta az illető. De Sa­nyi bácsit ez egyáltalában nem érdekelte.,Annál rosszabb tényekre nézve...” gondolta az ismert politikussal. Bármi is van a levélben, a lényeg az, hogy kiadják... És tovább dicsekedett. Hegedűs Sándornak van egy regénye: A lé­lekbúvár. Ennék főhőse számtalan új felfedezést tesz: így megalkotja a „gazságmérőt”, mellyel egyének és közösségek aljasságát lehet megha­tározni, vagy olyan sugarat talál fel, mellyel az emberi lelket lehet átvilágítani és arról felvételt készíteni, a hangyák szemével láttatja a világot, stb. És felfedez még egy 1917-ben még hihetet­len technikai csodát, amellyel ma lépten, nyo­mon találkozhatunk: Ifj. Hegedűs Sándor: A lélekbúvár7 (Részlet) „- Maga egyszóval azt akarja megtudni, hogy ott a körút sarkán mért álltam meg?- A világért sem! - szabadkoztam. Gassy mosolygott.- [...] Egyszóval, én ott a körút sarkán mikor megálltam, nem tettem sem többet, sem keve-7 Fantasztikus regény. Franklin, Budapest, 1917. A lélekbúvár telefonja c. fejezetből. sebbet, mint azt hogy Béccsel beszéltem telefo­non! [...] Berlinnel most fogok beszélni, de először kimegyünk a vízpartra és onnét próbál­juk meg az összeköttetést.- Hát ön csakugyan telefonozott innét az ut­cáról Bécsbe?- És még hozzá egészen jól hallottam a hangot. Megjegyzem, az illetőnek azt mondtam, hogy a nagyszállodából beszélek, és ő azt felelte, hogy örül, hogy ez egyszer ilyen tisztán megérthette minden szavamat, mert hisz a nagyszállodának tudvalevőleg nagyon rossz a vezetéke.” [...] „Megfigyeltem, [hogy Gassy] mit csinál. Az ernyő alsó fogantyúját vagy kétszer megcsa­varta aztán a fülét odaillesztette az ernyő nyelé­hez. Egy darabig csöndesen állott így, aztán be­szélgetni kezdett. Úgy nézett ki, mintha önmagá­val beszélne. Bárki előtt, idegen előtt, egy esze­lős benyomását tette volna.” [...] „Odaintett magához:-» Na, lépjen be ide, barátom, és figyeljen rám. Ennek az új találmányomnak az igazi lé­nyege a drótnélküli táviratozásból, egyszóval a Marconi elvből van merítve, ez a drótnélküli telefon. Az ügyesség tulajdonképpen ott kezdő­dik, hogy én a telefontelepet ide az esernyőmbe helyeztem el. [...]” Jókay Jolán leányának, Hegedűs Rózsinak tudomásom szerint nem jelent meg írása nyom­tatásban. Összeállított azonban egy kis anekdo­ta-gyűjteményt Nevessünk útközben, Hat gene­ráció mondásai címen. A kéziratban maradt írás sok érdekes, eddig még le nem jegyzett ese­ményt is rögzít. Hegedűs Lóránt Jókay Jolán legidősebb fia, Lóránt, a maga idejében ennek a Körnek elnöke, több cikluson át Pápa város országgyűlési képviselője volt. Eredetileg szociológusnak készült, de mivel abban az időben szociológiából nem lehetett magántanári képesítést szerezni, a pénzügyi pályát választotta. 1920 decemberétől nyolc hónapig pénzügyminiszteri tisztet töltötte be. De foglalkozott történelemmel, írt két regényt, két színdarabot és jóval több, mint ezer újság­cikket. Mindezeket olyan energiával és alapos­sággal, hogy minden területen maradandót alko­tott. Nem rég pl. készült egy tanulmány arról, hogy miként rekedt a magyarság nagy része az 934

Next

/
Oldalképek
Tartalom