Lapok Pápa Történetéből, 2013

2013 / 3. szám - Dr. Zsindely Sándor: A Jókay-család irodalmi munkássága

,,[A Jókayak] excentrikus alakok lehettek, és szellemi képességekben jelentéktelenek, vagy éppen gyengék [...]. Általában sok jel van arra, hogy az úgynevezett isteni szikrák nemigen bán­tották a Jókayakat és majdnem kikerülhetetlen a megjegyzés, hogy a természet műhelyében ez a szellemiekben való takarékoskodás szinte készü­lődésnek látszik valami rendkívülinek produká­lására; innen is, onnan is elcsíp és megtakarít valamit, hogy aztán pazar jókedvvel egynek adhassa. Hiszen a családfának kétségkívül van némi rokon tulajdonsága a valóságos fával, melynél egy szokatlan gazdag termést bizonyos bénultság előz meg és kimerültség követ. ” Elképzelni lehet, hogy mekkora volt a Jókay­­családban a felzúdulás, amikor ezeket a sorokat olvasták. Különösen Jókay Etelka (Ihász Lajos­­né), Károly fiatalabb leánya méltatlankodott és azon nyomban levelet írt Mikszáthnak. Ebben nemcsak ezt a summás elítélést sérelmezte, ha­nem jó néhány, a könyvben előforduló tárgyi tévedést is szóvá tett. Mikszáth egy kedves le­vélben kért elnézést. Ebben azonban azt is meg­említette, hogy a megírtakon már akkor sem tudna változtatni, ha akarna. De igazat megvall­va nem is akar, mert hát „a közönségnek így tetszett, ahogy most van”. Vagy valami ehhez hasonló állhatott abban a levélben, melyet édes­anyám még olvashatott, de melyet a háború vihara sok más írással együtt elfújt. Vizsgáljuk hát most meg, hogy kinek volt eb­ben a kérdésben igaza: Mikszáthnak-e, vagy Jókay Etelkának, mindkettőjüknek, vagy egyi­küknek sem. A Jókay-család valóban annyira jelentéktelen lett volna-e Jókai Mór fellépése előtt, mint azt Mikszáth állította, vagy nem, és a nagy író távoztával bekövetkezett-e az a bizonyos bé­nultság a családban, legalább is az irodalmi mun­kásság terén, vagy éppen ellenkezőleg történt. A nemesi levél és a romantika Vizsgálódásainkat Eötvös Károly segítségével kezdjük. Eötvös nemcsak híres ügyvéd, neves író, de kitűnő családkutató is volt, ráadásul szinte mindenkit személyesen ismert, aki számított va­lamit Komárom vármegyében. Egy egész könyvet írt a Jókay-nemzetségről, a családfát is ennek alapján állítottuk össze. A leszármazási tábla Jókay Mihállyal és test­véreivel kezdődik: ők voltak a nemesség szer­zők. Az oklevél 1668. február 5-én kelt, a köz­ismert címer pedig egy történetet mond el ne­künk: A vár fokán álló veres ruhás vitéz egyik kezében egy veres zászlót tart, a másikkal egy karddal egy ágyú elsütésére ad jelt. Ezt olyan szerencsésen teszi, hogy telibe találja Eszter­gom várát ostromló törökök vezérét: ezért kapta volna egy Jókay-ős a nemességet. Csakhogy egy kis baj van. A következő táb­lázat ugyanis Esztergom várának ostromairól ad felvilágosítást. Esztergom várának ostromai 1543 és 1685 között Az ostrom Védők Ostromlók Az ostrom eredménye Kezdete Vége 1543. július 23. aug. 10. magyarok törökök Beveszik a törökök 1595. június 29. szept. 3. törökök magyarok Beveszik a szövetsége­sek1 1604. szeptember október magyarok törökök Sikertelen 1605. augusztus október magyarok törökök Újra beveszik a törökök 1683. október 9. október 11. törökök magyarok Végleg beveszik a szövetségesek 1684 magyarok törökök A budai pasa sikertelen kísérlete 1685 magyarok törökök Ibrahim seraskier siker­telen kísérlete Mint látható, 1605. és 1683. között Esztergom vára nem volt magyar kézen és nem is ostromolta senki. Mihály állítólag nem is volt katona. Hogy honnan ered ez a címerrel kapcsolatos történet, nem tudom. Lehet, hogy semmi más, mint egy romantikus mese. Az első, de nem az utolsó a családi legendáriumban. A három Sámuel Jókay Mihály leszármazói között találjuk I. Sámuelt, aki folytatta apja mesterségét és szin­tén jómódban élt. Egyszer azonban hogy, hogy nem, jobbnak látta feladni az ötvösséget és bor­ral kezdett kereskedni. Jól tette ezt? - nem tu­dom. De azt bizonyosan helyesen cselekedte, hogy feleségül vette Gazdagh Sárát, aki nem­csak a nevéhez hasonlóan volt gazdag leány, de egyben egy befolyásos família tagja is. Vele került a Jókayak tulajdonába az ógyallai birtok és így léptek a Konkoly-Thege, az Ordódy, a Pázmándy, a Szluha, a Mórocz s egyéb csalá­dokkal atyaflságba. 1 Ekkor kap halálos sebet Balassi Bálint. 924

Next

/
Oldalképek
Tartalom