Lapok Pápa Történetéből, 2013

2013 / 1. szám - Huszár János: A pápai repülőtér rövid története

1. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. N0.357. 2013. HUSZÁR JÁNOS A PÁPAI REPÜLŐTÉR RÖVID TÖRTÉNETE (A 80 éves reptér alkalmából rendezett kiállítás megnyitójának szövege) Pápa a két világháború között, a harmin­cas években, múltjához hasonlóan igazi ka­tonaváros volt, a huszárlaktanyából szálló kürtszó, az ébresztő hangjára keltek reggel a belváros lakói, s csak a takarodó elhangzása után tértek nyugovóra. Éppen ezért okozott nagy meglepetést 1936 első felében a hír, hogy a város határában katonai repülőtér fog épülni. A lakosság félelemmel, a város veze­tői örömmel fogadták a hírt. Az egyszerű emberek attól féltek, hogy a repülőtér miatt egy bekövetkező háború ide­jén Pápát hatalmas bombatámadások érik majd, a képviselő-testület tagjai pedig a léte­sítéssel kapcsolatos munkák miatt a munka- nélküliség csökkenésében bíztak. Ennek meg­felelően a város vezetősége azonnal felaján­lotta a területet, a szükséges útépítést, a víz­telenítést, az építkezéshez szükséges homo­kot, kavicsot, követ. Az áldozatvállaláshoz a város földesura, gróf Esterházy Tamás is hozzájárult. 10 hold földet felajánlott építési területnek teljesen ingyen, 200 holdat pedig igen kedvezménye­sen, bérletre. 1936 nyarán meg is indultak a város költ­ségén a planírozási munkák. Ez mintegy 45.000 köbméter föld megmozgatását jelen­tette. A talaj egyengetése, a Darza-patak új medrének kiásása és a füvesítés 1936-ban december közepéig eltartott, s gyakran 200- 230 munkás foglalkoztatását tette szükségessé. 1936 augusztusában az építkezés is meg­kezdődött. Erre a magyar állam közel egy­millió pengőt költött. Az építkezést Sorg Antal és Fia budapesti cég végezte. A bejárathoz közel álló földszintes épület készült el először, itt zajlott később az alaku­lat élete. Itt voltak a legénység hálótermei, a tiszthelyettesek szobái, a konyhák ás a raktá­rak. Ez az épület most is megtalálható. A repülőtérre bevezető út másik oldalára került a két hangár. Ezek mindegyike egy- egy század repülőgépeinek a befogadására volt alkalmas. Hátoldalukon, velük egy tető alatt alakították ki a motorszakértők, szere­lők, fényképészek, fegyvermesterek, karosz- szérialakatosok és egyéb mesteremberek mű­helyeit. Az építkezés 1937 áprilisában ért véget, de ünnepélyes átadásra nem került sor. Vi- donyi Gissy repülőszázados a téma kutatójá­hoz írt levelében azt állította, hogy elsőként ő szállt le gépével a pápai repülőtéren 1937. május elsején. A titkolózásnak oka volt, ugyanis a tria­noni békediktátüm megtiltotta Magyaror­szágnak légierő létrehozását és fenntartását, így a pápai repülőtér hivatalosan a légi csen­dőrség egyik állomásaként szerepelt. Ennek megfelelően kezdetben itt katonai rendfoko­zatok sem voltak. Klement Rudolf, aki 1937- től Pápán szolgált hivatalosan próbacsendőr­ként szerepelt a nyilvántartásban. A tisztese­913

Next

/
Oldalképek
Tartalom