Lapok Pápa Történetéből, 2013
2013 / 1. szám - Huszár János: A pápai repülőtér rövid története
1. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. N0.357. 2013. HUSZÁR JÁNOS A PÁPAI REPÜLŐTÉR RÖVID TÖRTÉNETE (A 80 éves reptér alkalmából rendezett kiállítás megnyitójának szövege) Pápa a két világháború között, a harmincas években, múltjához hasonlóan igazi katonaváros volt, a huszárlaktanyából szálló kürtszó, az ébresztő hangjára keltek reggel a belváros lakói, s csak a takarodó elhangzása után tértek nyugovóra. Éppen ezért okozott nagy meglepetést 1936 első felében a hír, hogy a város határában katonai repülőtér fog épülni. A lakosság félelemmel, a város vezetői örömmel fogadták a hírt. Az egyszerű emberek attól féltek, hogy a repülőtér miatt egy bekövetkező háború idején Pápát hatalmas bombatámadások érik majd, a képviselő-testület tagjai pedig a létesítéssel kapcsolatos munkák miatt a munkanélküliség csökkenésében bíztak. Ennek megfelelően a város vezetősége azonnal felajánlotta a területet, a szükséges útépítést, a víztelenítést, az építkezéshez szükséges homokot, kavicsot, követ. Az áldozatvállaláshoz a város földesura, gróf Esterházy Tamás is hozzájárult. 10 hold földet felajánlott építési területnek teljesen ingyen, 200 holdat pedig igen kedvezményesen, bérletre. 1936 nyarán meg is indultak a város költségén a planírozási munkák. Ez mintegy 45.000 köbméter föld megmozgatását jelentette. A talaj egyengetése, a Darza-patak új medrének kiásása és a füvesítés 1936-ban december közepéig eltartott, s gyakran 200- 230 munkás foglalkoztatását tette szükségessé. 1936 augusztusában az építkezés is megkezdődött. Erre a magyar állam közel egymillió pengőt költött. Az építkezést Sorg Antal és Fia budapesti cég végezte. A bejárathoz közel álló földszintes épület készült el először, itt zajlott később az alakulat élete. Itt voltak a legénység hálótermei, a tiszthelyettesek szobái, a konyhák ás a raktárak. Ez az épület most is megtalálható. A repülőtérre bevezető út másik oldalára került a két hangár. Ezek mindegyike egyegy század repülőgépeinek a befogadására volt alkalmas. Hátoldalukon, velük egy tető alatt alakították ki a motorszakértők, szerelők, fényképészek, fegyvermesterek, karoszszérialakatosok és egyéb mesteremberek műhelyeit. Az építkezés 1937 áprilisában ért véget, de ünnepélyes átadásra nem került sor. Vidonyi Gissy repülőszázados a téma kutatójához írt levelében azt állította, hogy elsőként ő szállt le gépével a pápai repülőtéren 1937. május elsején. A titkolózásnak oka volt, ugyanis a trianoni békediktátüm megtiltotta Magyarországnak légierő létrehozását és fenntartását, így a pápai repülőtér hivatalosan a légi csendőrség egyik állomásaként szerepelt. Ennek megfelelően kezdetben itt katonai rendfokozatok sem voltak. Klement Rudolf, aki 1937- től Pápán szolgált hivatalosan próbacsendőrként szerepelt a nyilvántartásban. A tisztese913
