Lapok Pápa Történetéből, 2011

2011 / 1. szám - Koloszár Ágota: Emlékeim édesapámról

1950-ben édesapám „felajánlotta” az üz­letet, a házzal együtt államosították. Osz­tályidegen besorolása miatt egy évig munka nélkül maradt. 1951-ben a Pápai Húsgyár megnyitotta a húselosztót. Egy évig ott dol­gozott, kitették onnét is. Bűne akkor éppen az volt, hogy templomba járt. Később a Húsgyárban állandó éjszakás műszakban füstölősként alkalmazták. Édesapám erre is büszke volt! Mondogatta, hogy „én vagyok az éjszakai igazgató, mert éjjel a Boros is csak az én engedélyemmel léphet a gyár területére.” (Boros Jenő, az akkori igazgató) 1957-ben a „csontos boltba” helyezték, innen nyugdíjazták 1961. február elsején. Indoklásul kijelentették: „letelt a tíz év”. Sírva könyörögtem az igazgatónak, leg­alább azt várja meg, míg leérettségizem. Közölte velem: nem teheti, mert a párttit­kár úgy döntött: Koloszár „megy” - 480 Ft nyugdíjjal. Egy évig én sem tudtam Pápán elhe­lyezkedni, mert a Tirol tulajdonosának a lánya, Koloszár voltam. Ebben az időszak­ban el-elkísértem édesapámat vidéki disz­nóvágásaira, hogy valami keresethez jus­sunk. Idős ember létére nehezen birkózott meg egyedül ezzel a nehéz munkával. A kosárlabda sportnak köszönhetően később elhelyezkedtem Pesten, de édes­apám miatt hazajöttem, mert idős volt már, hetven éves és állítólag mindig sírt utánam. Sajnos, csak rövid ideig örülhettünk egy­másnak, mert 1966. augusztus 26-án meg­halt a kezeim között. Megbékélten, sorsá­ban megnyugodva távozott az élők sorából. Az utolsó segédünk ma is él, Horváth Lajos. Ő a Pápai Húsgyárban dolgozott, a sonkafeldolgozó főnöke volt. (Poels és Társa Bacon és Húskonzervgyár KFT. - Pápa) Remélem soraimmal megismertettem egy elfeledett hentes - vendéglős életútját a huszadik század elejétől. Sorsa, sok más kortársához hasonlóan, hűen példázza a polgárság felemelkedését munkájának, intelligenciájának, szorgalmának köszön­hetően, és illusztrálja ennek a társadalmi osztálynak, mint ország-fenntartónak, mindaddig példátlan szétdúlását, kisemmi- zését, vagyonától, munkaeszközeitől, ott­honától való megfosztását. Tirol 781

Next

/
Oldalképek
Tartalom