Lapok Pápa Történetéből, 2011
2011 / 5. szám - Fejes Sándor - Makai Ferenc: A pápai népi kollégiumok története 1946 - 1949
A gondokat növelte az is, hogy a Kollégium vezetőjét, Csukás Istvánt felhelyezték Budapestre, ahol a NEKOSZ egyik osztályvezetője lett. Utódjának Rácz Endre (1922-1992) magyar-latin szakos gimnáziumi tanárt jelölték ki. Az ő feladata lett, hogy ebben a felbolygatott időszakban a régi színvonalon vezesse a kollégiumot és a bővítéséről, a továbbfejlesztéséről gondoskodjon, ugyanis a városnak lehetősége nyílott arra, hogy a fiúkollégium mellett leány kollégiumot is szervezzen. Elelyének a már korábban megüresedett, volt „Izraelita Ápolda” épületét (Korona utca 42.) szánták. Az épület rendbetétele után meg is kezdődött az elhelyezési létszám feltöltése. 1948 nyarán a meghatározott feltételek alapján 30 diáklányt tudtak felvenni, akik rövidesen el is helyezkedtek az új otthonukba. A leánykollégium vezetője Tömös- közi Ilona tanárnő lett, de mindkét kollégium igazgatója Rácz Endre tanár úr maradt. A leányok között is elég nagy volt a korkülönbség, az általános iskolásoktól a középiskolásokig. A leánykollégium a Szilágyi Erzsébet nevet vette fel. A leánykollégium megindulása után az iskolán kívüli programjaikat a leányok és a fiuk közösen végezték. Ezt mutatja az alábbi kép is, ahol magyar népdalok éneklésével készülnek a kollégium udvarán a falujárás során adandó műsorukra. A pápai népi kollégisták falulátogatásra indulnak A koedukációval a hétvégi szórakozásaik is változatosabbak, színesebbek lettek. Kis táncesteket is beiktattak saját maguk számára, kis jeleneteket is betanultak, amiket azután a kollégiumon kívül is bemutattak. A leányok is hamar felvették azt a ritmust, amit már a fiuk egy évvel korábban gyakoroltak. Mindenki kötelességének érezte társai segítését, gondjaiknak a megoldását és nevelőtanáraik velük együtt élve segítették eszmei fejlődésüket. Ady Endre sorai: „Ez az ország a mi országunk, itt már a mi kezünk épít” - nem egyszerű idézetként függtek a tanulószobák falain, hanem felelősségérzettel így is érezték és erre készültek. Bennük az új magyar értelmiség bontakozott ki. Ugyanakkor a mindennapos kis csatákat is maguknak kellett megvívni. Az államosított egyházi iskolák osztálytermeiben, folyosóin megmaradtak a keresztek, a bibliai idézetek, szentképek és ezeknek a kicserélése sem ment könnyen. A tanulók többsége vallásos világnézetű volt és ragaszkodott a már említett jelképek fennmaradásáért, nem egyszer tettlegessé fajultak a viták, amikor azok eltávolítására került sor. Ezekbe a vitákba a tanárok, tanítók csak ritkán avatkoztak közbe. 815 A leánykollégium diákjai 1948-ban
