Lapok Pápa Történetéből, 2011
2011 / 5. szám - Fejes Sándor - Makai Ferenc: A pápai népi kollégiumok története 1946 - 1949
Valójában az érdemi munka szeptember 15-e után indult be. Újjáalakultak a szövetkezetek, kialakultak a munkatervek, amelyekbe a verstanulás, a könyvolvasás, a közmunkavégzés, a népdal tanulás és a kiselőadások tartásának a vállalásai is szerepeltek. Szeptember hónapban filmnapokat tartottak Pápán a Corso Moziban. Angol és szovjet filmeket vetítettek és általában háborús témájúak voltak. A kollégisták kollektiven tekintették meg. 1947 októberében Biró István, a kollégium titkára köszönő levelet irt a HID című, a Vajdaságban megjelent magyar nyelvű napilap szerkesztőségének, amelyben megköszönte a Petőfi Sándor Népi Kollégiumnak küldött magyar nyelvű könyveket, folyóiratokat, amelyeken keresztül megismerhették a szomszéd országban a háború után folyó munkát, az új szellem meggyökereztetését, a testvémé- peknek egymáshoz való közeledését, az ottani népi demokrácia megvalósulásáért folytatott küzdelmet. Biró István levelében beszámolt a pápai kollégium megalakulásáról, életéről, az 1848-as pápai ifjak szelleméről, tenni akarásáról, a szabadságharcban végzett tevékenységéről, azokról a többletmunkákról, amelyeket a mai diákok a harcos elődök példájaként végeznek és a kollégium név- választásáról. Részletesen beszámolt a levélben a kollégisták heti tevékenységéről, a többlet- munkákról, amelyeket a tanulás mellett saját maguk gyarapítására és a városi közvélemény segítésére elvégeztek. Beszámolt arról, hogy a közel 40 fős csapatot milyen szeretettel várják a gyár- és falulátogatások során. Ezekben a fiatalokban látják megvalósulni a munkás-paraszt értelmiség összefogását, társadalom építését. Erre a szerepre feljogosítja a fiatalokat a tanulásban elért eredményük és az, hogy országosan is elismert előadók tesznek náluk látogatásokat és tartanak előadásokat, a pápai népi kollégista fiatalok elsősorban a szociográfiai témákat, tárgyakat kedvelik, de szívesen hallgatnak meg baloldali értelmiségieket is saját munkájukról és külföldi útjaikról. A fiú kollégisták zenekara a kollégium udvarán gyakorol Megemlíti a levélben, hogy a társadalmi, közösségi és egyéni támogatóik stipendiumaikkal (=ösztöndíj) elősegítik, hogy a fiataloknak csak az önképzés, a tanulás legyen a feladatuk, amit már bizonyított az első év tanulmányi eredménye. Levele végén írja, hogy reméli a levele olvasásán keresztül még jobban kiteljesednek a két ország fiataljai közötti kapcsolatok, mert ahol erős a népi demokrácia, ott mindig lehet tanulni mindkét félnek. Sajnos a remélt együttműködés továbbvitelére nem kerülhetett sor, mivel 1948 folyamán a Szovjetunió, a népi demokratikus államok és Jugoszlávia közötti viszony kiéleződött és 1948 júniusában a politikai és gazdasági kapcsolatok majdnem teljes megszakításhoz vezettek. Ezt a törést nehezen lehetett a kollégistákkal megértetni. Nem mindig volt felhőtlen a népi kollégisták és az osztálytársaik közötti kapcsolat. Ezt befolyásolta az is, hogy a délutáni elfoglaltságaik eltértek egymástól, a kollégium rendje szigorúbb volt, mint a vidékről 813
