Lapok Pápa Történetéből, 2011
2011 / 5. szám - Fejes Sándor - Makai Ferenc: A pápai népi kollégiumok története 1946 - 1949
nem állt meg és az 1948—49-es tanévben az alábbiak szerint alakult a szervezetek száma:- Budapesti egyetemi és főiskolai kollégium 35- Vidéki egyetemi és főiskolai kollégium 15- Budapesti általános és középiskolai kollégium 15- Vidéki általános és középiskolai kollégium 121- különleges iskolakollégiumok 8 összesen: 194 A megalakított Országos NÉKOSZ pedagógiai felfogása az ifjúsági önkormányzat, valamint a demokratikus és a szocialista átalakulásban való aktív részvétel nevelőerején nyugodott. Éveken át felkarolta a jó képességű falusi, tanyasi gyerekek továbbképzését. Ők is felhívást intéztek a falusi tanítók és lelkészek felé, hogy segítsék a kiválasztást és javaslataikat juttassák el a településeik közelében működő Népi Kollégiumok vezetőinek, hogy a tehetségek anyagi okok miatt ne kallódhassanak el. A társadalom reformjára, az intézmények demokratizálására mindenképpen szükség volt. Ez pártoktól független nemzeti érdek is lett volna. Az akkori tanítók, tanárok nagyon sokat tettek ezért. Turbók Gyula volt pápai népi kollégista visszaemlékezéseiben így írt az ő esetéről: „Mikor osztályfőnököm, Lőrincze La- josné tanárnő megtudta, hogy a IV. gimnázium után nem tanulhatok tovább, mert a nagylétszámú családban kell egy újabb kereső, gyalogosan, rossz útviszonyok között felkereste Mezőlakon a családot és édesapámat sikeresen rábeszélte, hogy engedjen tovább tanulni. Megígérte, hogy majd ő segít és támogatást is megpróbál biztosítani. Sikeres volt a kollégiumban a felvételem és itt, a pápai Népi Kollégiumban fiatalságom talán a legboldogabb éveit tölthettem el.” A jelzett kollégiumokban országosan az első két évben kb. 8.000 középiskolás és egyetemista részesült ellátásban. (Három év alatt, 1946-49 között a kollégisták száma elérte a 10 ezer főt.) Megjegyeznénk, hogy ez a kollégiumi forma szervesen illeszkedett be a számos oktatási-nevelési intézmény közé. Nem iskola volt, de több mint diákszálló. A kollégiumokban széleskörű diákönkormányzatok működtek. Fontos volt a tagoknak a tanulás melletti társadalmi, politikai akciókban való részvétele is. A Kollégium biztosította az egységes, szocialista ideológiára, erős közösségi szellemre épülő pedagógiai irányítást. A Magyar Dolgozók Pártja 1948. szeptember 19-i határozatában elítélte a NÉKOSZ fokozatos önállósági törekvéseit, a Kommunista Párt vezető szerepének elhúzását, az időközben kizárt ifjúsági vezetők visszahívását, a mozgalom elszürkülé- sét és ezekért az 1948-49-es tanév végén az MDP Központi Bizottságának utasítására megkezdődött a mozgalom felszámolása, amit azután a NÉKOSZ III. Közgyűlése 1949. július 10-én el is fogadott. A mozgalom felszámolását sokan összefüggésbe hozták a koholt vádak alapján letartóztatott Rajk László és társai perbefogásával, elítélésével és kivégzésével. A NÉKOSZ feloszlatásával párhuzamosan a volt kollégiumokat állami felügyelet alá vonták és beolvasztották az állami és egyházi diákszállók hálózatába. 1956-ban felmerült ugyan a mozgalom újjászerveződése, de a Munkás-Paraszt Kormány 1957. január 5-i nyilatkozata ellenére erre nem került sor. Pápától sem volt idegen a népikollégista szellemiség. Ennek már hagyománya volt a Református Kollégiumban. Ezért nem véletlen, hogy az elsők között alakult meg Veszprém megyében itt Pápán a Népi Kollégium, melynek mind vezetői, mind segítői a kollégium tanárai közül rekrutálódtak. A NÉKOSZ nyújtotta lehetőségek nem voltak idegenek a magyarországi szegény családokból származó diákok között. A háború előtt indult el egy, a kormány által támogatott tehetségmentő akció. Ezt az akciót nem véletlenül a Sárospataki Gimnázium tette magáévá először és a pataki példa nyomán alakult meg az Országos Falusi Tehetségtámogató Alap. 809
