Lapok Pápa Történetéből, 2011
2011 / 3-4. szám - Illés Ferenc: A palavesszős fogalmazástól a színikritikáig
mai falum, csak a jelenében él”. Némi keserűséggel beszél az önellátó paraszti társadalom drasztikus gyorsaságú eltűnéséről, a történelmi múlt, a közelmúlt viharos sebességű „eltakarításáról.” Igen, feltehető a kérdés: Marad-e a múltból olyan érték- rendszer, ami megszépítheti a ma „élő paraszti” társadalom mindennapjait? Csak reménykedhetünk, hogy újrateremtődnek a népi kultúra ismert hagyományai, a közösségi művelődés értékhordozó rendezvényei, ami megtartó erő is lehet a kicsi falvakban. (??) Felmenőink nyughelye, a Gergelyi evangélikus temető 1975 Bár időrendben vissza kell „ugomi” 1975 nyarára, amikor Pápán tartózkodtam többedmagammal, éspedig egyhetes továbbképzésen. Itt értesültünk Simon István költő haláláról, ill. temetésének időpontjáról. A tanfolyam részvevői, előadói úgy # döntöttünk, hogy Bazsi község nagy szülöttét, Veszprém megye jeles költőjét mindnyájan elkísérjük utolsó útjára. Zircen két alkalommal is találkozhattam íróolvasó találkozón Simon Istvánnal. Az első alkalommal - az 1960-as évek végén - megtekintette Zirc nevezetességeit és közben szóba került költészete is. Kifejezésre jutatta, hogy ő annak a társadalmi közegnek, annak földrajzi környezetnek a költője, amelybe beleszületett, ahol megélte gyermekkori, ifjúkori élményeit. Nagy tömeg gyűlt össze a temetésre. Több ezren kísérték utolsó útjára a népszerű költőt Veszprém megye nevében ár. Radnóti István megyei tanácselnök búcsúzott Simon Istvántól 800 Marcalgergelyi evangélikus templom
