Lapok Pápa Történetéből, 2010
2010 / 6. szám - Mezei Zsolt: A pápai ferences templom és kolostor
Jegyzetek 1. Molnár István: Pápa megyei város levéltára. Pápa, 1942. — Reizner János: A gróf Es- terházy-család pápai levéltára. = Történelmi Tár, 1893. 2. Kubinyi András: A középkori Pápa. = Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. (Főszerk. Kubinyi András). I. Pápa, 1994. 75-124. 3. Ferencesek (XV. század), pálosok (1638), bencések (1802), irgalmasrendiek (1757), Páli Szent Vince leányai (irgalmasnővérek, 1864). 4. Kiss István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908. (Reprint: 1996). 5. Erről részletesen lásd: Haris Andrea: A települések halmazától a városig. = Tanulmányok... I. Pápa, 1994. 43-74. 6. Kubinyi András i. m. 84. 7. Uo. 8. Egy azóta elpusztult oklevél (Reizner János i. m. 605.) arról tudósít, hogy 1430-ban Zsigmond király engedélyezte a Pápa / Zsemléri-családnak, hogy Zsemléren várat építsen. Talán a szomszédos — Pápán felépült — Garai-vár (kastély) jelentette fenyegetettség miatt volt szükségük saját várra. Albert király halála (1439) után már egyértelműen várról szólnak a híradások. 9. A monasztikus rendek letelepedésükkor kerülték a forgalmas csomópontokat (vö. Pannonhalma, Zirc stb.) A korai városhálózat kialakulásában ezek tehát nem játszhattak meghatározó szerepet. (Bár ez az állítás egyértelműen csak a férfirendekre áll, apácakolostorok esetében éppen az ellenkezője igaz.) A remeték rendjei — pl. a pálosok — városok közelében, de azokon kívül épültek fel. A XIII. században a koldulórendek közül először a domonkosok jelentek meg hazánkban, majd nem sokkal később (1229) a ferencesek. Szent Ferenc fiai alig 40 esztendő alatt olyan mértékben terjeszkedtek és szereztek befolyást Magyarországon, hogy 1265-ben a király, IV. Béla meghagyja, hogy ne Fehérvárott, hanem az esztergomi ferenceseknél temessék el. A ferencesek kolostoraikat általában a városok központi helyére telepítették. Vö. Fiigedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp., 1981. 57-88. 10. Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei. II. kötet. Bp., 1938. 1015. sz. regeszta. 11. Kubinyi András i. m. 89. — Molnár István: A magyarországi pálosok... 309. 12. Kiss István i. m. 166. (10. forrás) Tévesen datálja 1454-re. — Reizner János i. m. 607. O közli a helyes évszámot: 1461. (Ugyanis Ország Mihály 1458-tól viselte a nádori tisztséget.) 13. MÓL DL 45830. Idézi: Kubinyi András i. m. 89. 14. Solymosi László: Adatok Pápa város középkori történetéhez. = Tanulmányok Pápa város történetéből 2. Pápa, 1996. 36. 15. Molnár István: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (1972) 301-312. Adatunk a 309. oldalon. 16. Molnár István fordítása. 17. Szűcs Jenő: Ferences ellenzéki áramlat a magyar parasztháború és reformáció hátterében. Irodalomtörténeti Közlemények 1974. 409^135, különösen 420. 18. Analecta monumentorum... 283. 19. Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, I. Bp., 1922. 369. 20. Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, II. Bp., 1924. 134. — „Pápa városát 1531-ben Bálint pap vivé az Evangéliomi világosságra.” Tolnay F. István: Kalauz. Kolozsvár, 1679. 563. 21. Karácsonyi János i. m. II. 135. — Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából II. (Szerk. Bunyitai Vince, Rapaics Rajmund, Karácsonyi János) Bp., 1904. 503-516. 22. Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából V. (Szerk. Karácsonyi János, Kollányi Ferenc, Lukcsics József) Bp., 1912. 298,516. 23. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár XI. Bp., 1927. 77-78. 24. Kiss István i. m. 173-177. 25. Balázsovits, Odoricus: Brevis historia conventuum prov. S. Mariae Flung. O. F. M. Posonii, 1868. 26. Ifj. Hermann István fordítása. Segítségét ezúton is köszönöm. 765
