Lapok Pápa Történetéből, 2010

2010 / 6. szám - Mezei Zsolt: A pápai ferences templom és kolostor

részint az ő elmondása, valamint saját információink alapján mondjuk el.

Ez a fiatalember szülei akarata ellenére állt be katonának, nem hatották meg könnyeik, és az áldásuk nélkül cselekedett. Olyan súlyos szerencsétlenség történt vele, hogy ha Szent Antal nem segített volna, egész életét nyomorult teremtményként tengette volna. Az történt vele, amit a szülei is megjósoltak előre: szerencsétlen módon leesett a lováról és olyan sérülést (bénaságot) szenvedett, hogy 5 napon keresztül egyik lábára sem tudott ráállni. És nem segítettek rajta sem gyógyszerek, sem kenetek, sem füstölések. Még az ezredorvos sem tudott segíteni rajta. A Szent Antal translatioja előtti éjszaka álmot látott, mely szerint ha nálunk, ferenceseknél megbánja a bűneit és Szent Antal oltáránál nagy áhítattal magához veszi a Legméltó- ságosabb Oltáriszentséget, kétség kívül visszanyeri korábbi egészségét. Felébredve álmából igen nagy nehézségek és fájdalmak árán egy korai órán (kb. hajnali 5 órakor) monostorunkhoz jött és kérte, hogy gyóntassuk meg. Miután ezt elvégezte, elmondta az álmát és kérte, hogy vigyük őt Szent Antal oltárához. Ott megáldoztattuk és otthagytuk. Negyed óra múlva megjelent a cellámnál egészségesen és hála telt szívvel. Csodálkozva láttam, hogy olyan állapotban, mintha sohasem lett volna béna.

Mindezek hitelességét bizonyítja: Hueber Lőrinc atya a Honoffer-ezred káplánja, aki legjobb lelkiismerete szerint vallja, hogy így történt, Schmid Jakab a csapat kürtöse, Boetzi Antal József ezredorvos, Henrik Luder de Limbachet titkár és sokan mások, akik minden áldották velem együtt az Istent az O szentjeiben. P. F. G. Sz. ”

A pápai ferencesek 1722. szeptember 8- ától 1765. június 19-éig a városi plébániai teendőket is ellátták, így anyakönyveket is

vezettek. E 43 év alatt megkereszteltek 1583 személyt.35 A leggyakrabban előforduló keresztelő atyák neve: P. Győry Ferenc (1724-36); P. Ozorótzy Péter (1730— 44); P. Kálóczy Sándor (1737^12); P. Kosztolányi Ezekiel (1739-42). Ha a megkereszteltek lakóhelyeit számba vesszük, megint csak bebizonyosodik számunkra, hogy a pápai ferencesek lelkipásztori működése messze túlnőtt a város határain: Gyimót, Nóráp, Csőt, Mezőlak, Pápasalamon, Marcaltő, Tevel, Acsád, Vaszar, Mesteri, Dáka, Gyirmót, Koppány, Dereske, Ihászi, Kúp, Gecse, Kovácsi, Vanyola, Mihályháza, Békás, Pille, Ugod, Vinár, Borsosgyőr, Görzsöny, Kéttomyúlak, Bö- döge, Gyarmat, Mátyusháza, Veszprém, Dabrony, Podár, Teszér, Bőgöd, Takácsi, Kenese, Malomsok, Atya, Csősz, Borször- csök, Pinkóc, Sárdi, Béb, Kisganna. Ezek a helységek Veszprém, Győr, Vas és Zala megyék területén fekszenek. Akkora körzet ez, amely felöleli a Bakony nyugati lejtőit és a Kisalföld egy jelentős részét.

Még sokféle vonatkozásban lehetne adatokat hozni a pápai ferencesek XVIII. századi működésével kapcsolatban: oldalakon keresztül lehetne elemezni egykor oly gazdag könyvtáruk állományát,36 beszélhetnénk posztómühelyük jelentőségéről, illetve arról a szerepről, amelyet társulataik, egyesületeik és liturgikus szolgálatuk révén a város életében betöltötték. Most azonban a terjedelmi korlátok miatt elégedjünk meg azzal, hogy megállapítjuk: a nép barátai, a ferences atyák olyan fontos egyház- és művelődéstörténeti hivatást töltöttek be Pápa város történetében (is), amely pótolhatatlan, s amely az 1950-es szétszó- ratáskor tragikus módon szakadt meg. Ennek következményeit pedig máig érezzük.

764