Lapok Pápa Történetéből, 2010

2010 / 1-2. szám - Illés Ferenc: Pápai diák voltam (1943-1952)

A dolgozataink javítása közben jól látta az általánosan jellemző hibákat. Ezért nyelvtan­órán „tollbamondó” gyakorlatokat vezetett be, amelyeket azonnal közösen javítottunk. Megjegyzendő, hogy az osztatlan iskolákból továbbtanuló diákoknak nagyon eltérő volt a helyesírási készségük. Saját akkori helyesírá­sommal magam sem voltam elégedett. A történelem tanítása a II. világháború befejezése után a tanároknak nagy gondot jelentett. Az maradt meg emlékezetemben, hogy minden órán nagyon sokat kellett írni, s amit leírtunk, azt kellett megtanulni. Szokatlan, de érdekes házi feladatok kö­zül ma is elevenen él bennem a szűkebb pát­riánkkal kapcsolatos feladat: rajzoljátok le a lakóhelyetek - szülőfalutok - térképét, az utcák vonulatait, azok kapcsolódásait és a saját utcátokból a ti lakóházatoktól jobbról, balról 5-5 lakóház alapterületét. (Hosszúház, hajtott ház, gádoros, padlós, agyagpadlós...) Ha valaki olyan helyen lakik, hogy nincs valamelyik oldalon öt szomszéd, akkor az ellenkező irányban egészítse ki tízre a fel­adatát. írjátok le kik a lerajzolt házak lakói társadalmi helyzetük szerint és hányán élnek egy-egy családban (nagygazda, középbirto­kos, kisbirtokos, iparos, kereskedő, zsellér, gazdasági cseléd, napszámos...). A neveket nem kellett leírni. Emlékezetem szerint a pápai gyermekek valami más alternatív fel­adatot kaptak. Nekem nagyon tetszett a házi feladat és a 17 házból álló utcánk mindegyik lakóházát „feltérképeztem” és minden családról leírtam társadalmi hovatartozását és a családtagok számát. Ma is emlékszem minden családra és a családok minden tagjára. Az akkori 83 főből már csak 9, az utcánkban csak 3 fő él — 94, 81, 74 évesek -, hatan az ország más pontjain töltik öreg napjaikat. Az említett házi feladatot több hasonló követte, amelyek fonnálták bennünk a nép­ismeret iránti érdeklődést és annak fontossá­gát. (Helytörténet, néprajz, népművészet...) Nem maradhat ki az emlékeimből a NÉKOSZ pápai szervezetének az említése. 1946-ban alakult meg a Petőfi Sándor Pápai Népi Kollégium. Emlékezetem szerint a tag­ság többségét a Református Kollégium diák­jai képezték. A polgári iskola harmadik, ne­gyedik osztályából is volt néhány alapító tag. A bejáró diákok nem lehettek népi kollégis­ták. Ennek ellenére egy-egy alkalommal kaptunk meghívást az Anna téri székhelyük­be, hogy lássuk az ő önigazgatásukat, a tanu­lási idő előtti vagy utáni, egyéb önképzőköri foglalkozásaikat. Vegyes érzelmekkel távoz­tunk. Voltak érdeklődésünket kiváltó és szá­munkra nehezen elfogadható nézeteik, meg­nyilatkozásaik. Néhány érdekesnek ígérkező falusi rendezvényeiken magam is vállaltam szerepet egy-egy vers, vagy prózai részlet elmondásával. Helytörténeti kutatásaim során a közel­múltban láthattam a Petőfi Sándor Pápai Népi Kollégium 30 éves találkozójának Év­könyvét és a fényképes visszaemlékezők között általam nagyra becsült csupa ismerős - tudós, író, mérnök, tanár - „arccal” talál­kozhattam. A NÉKOSZ-t, mint nemkívánatos auto­nóm ifjúsági szerveztet 1949-ben feloszlat­ták. (?!) Emlékezetem szerint a NÉKOSZ megala­kulásának időpontjához közeli napokban a Polgári Iskolában megalakult az Önképző­kör. A mi harmadik osztályunk 49 diákjából 2 fő volt népi kollégista. Ok nem vállalhattak az Önképzőkörben vezető szerepet. Osztályfőnökünk az alakuló üléssel kap­csolatosan rövid tájékoztatót tartott, majd magunkra hagyott bennünket, hogy válasz- szűk meg az Önképzőkör vezetőségét, amelynek feladata lesz a munkaterv elkészí­tése. Választottunk elnököt, jegyzőt, kultúr- felelőst, sportfelelőst és még néhány vezető­ségi tagot. Az Önképzőkör vezetőségének tagjaitól elvárható volt a jó tanulmányi eredmény és a példás magatartás. Az Önképzőkör jegyzőjé­nek választottak meg osztálytársaim, akinek feladata volt a vezetőség üléseinek a meg­szervezése, az ott elhangzottak rögzítése, a havi találkozók tartalmának összehangolása. Az önképzőköri foglalkozásokon való rész­vétel nem volt minden osztálytársam részére természetes. Azok a társaink, akiknek a ma­gatartásával, a tanulmányi előmenetelükkel problémák voltak nem vehettek részt az ön­képzőköri összejövetelen. Az ideiglenes ki­zárásnak akkor volt foganatja. Észlelhető volt a javulás mindegyik társuknál a maga­tartásukban és a tanulmányi eredményükben 722

Next

/
Oldalképek
Tartalom