Lapok Pápa Történetéből, 2010

2010 / Különszám - Huszár János: A Pápai Leventeotthon története

sági tomaversenyre. A szereplés jól sikerült, a fiatalok lelkes hangulatban tértek haza a fővárosból. A csapat tagja volt a ma 95 éves Klement Rudolf, aki most is szívesen emlékezik azokra az időkre.14

A leventeoktatók képzésére, tanácskozásaira a kisebb helyiségek ideálisnak bizonyultak. Ugyancsak itt beszélték meg a kirándulásokat a csoportvezetők a jelentkezőkkel. Különösen nagy sikere volt annak a többnapos társasutazásnak, mely több várost érintett, és a fő célja Budapest megismertetése volt. Miután a szállásokat és az étkezéseket a laktanyákban sikerült megoldani, ez anyagilag nem jelentett komolyabb megterhelést a résztvevők számára. Az utazás vezetője Mészáros Lajos főoktató volt, aki a szervezést kitünően megoldotta. A negyvenes évek elején külön alkalmi továbbképzésekre is sor került az ifjúvezetők számára, melyek hetenként egy-egy órát vettek igénybe. Az ekkor tartott ismertetők közül különösen nagy sikere volt a Király-féle géppisztoly első változata bemutatásának.15

1945 januárjának első napjaiban azokon a területeken, melyek még a nyilas kormány irányítása alá tartoztak, a harmadik korcsoport leventéit összegyűjtve Németországba irányították. A bevonulási hirdetményből érdemes néhány mondatot idézni:

„A m. kir. honvédség szempontjából tekintetve jövő emberanyagnak az esetleges ellenséges behatás által veszélyeztetett területről való átmentése céljából mindazon leventék, akik 1924. és 1928. közötti időben születtek, tehát 16-20 évesek — beleértve az ide menekülteket is - azonnal bevonulni kötelesek Sárvárra, a 22. bevonulási központhoz. A mozgás gyalogmenetben történik. Minden bevonuló levente leventeigazolványt, 5 napra szóló élelmet, két rend meleg alsóruhát, jó lábbelit (bakancsot) evőcsészét és evőeszközt, valamint meleg takarót magával hozni tartozik. A behívó parancs iránt tanúsított engedetlen14 Klement Rudolf nyugdíjas emlékezése. Pápa, Wesselényi u. 3.

15 Huszár László pápai lakos szóbeli közlése.

ség súlyos büntetés alá esik. Az engedetlenséget tanúsítók felett katonai büntetőbíróság ítélkezik. Kelt a kifüggesztés napján. HONVÉDELMI MINISZTER. ”

Mivel a Sárvárra történő bevonulás az éhező és agyonbombázott Németországba hurcolást jelentette, a pápai fiatalok nagy többsége az itt található magyar katonai alakulatba történő jelentkezést választotta, így napok alatt ezernél több újonca lett a Szent László Hadosztályhoz tartozó ejtőernyős ezrednek és a Pápa környékén található testőrgránátos ezrednek. A Sárvárra bevonuló pápai leventékről semmiféle adat nem áll rendelkezésünkre.16

Miután 1945. március 26-án az éjszakai órákban a szovjet csapatok Pápát megszállták, a leventeintézmény megszűnt, a leventeotthon pedig alkalmi célokat kezdett szolgálni. 1948 után néhány évre a Népi Kollégium általános iskolás tanulói vették birtokba az épületet Dudás István és Temesvári István pedagógusok vezetésével. Miután itt csak mintegy húsz kisdiákról volt szó, ők megfelelően be tudtak rendezkedni az épület Tókert utca felőli helyiségeiben. Miután 1950 nyarán országosan felszámolták a Népi Kollégiumokat, a pápait is megszüntették. 1949-ben a Veszprémi úton megkezdték egy nagy honvédségi laktanya építését. Ennek első üteme 1950. április 30-án készült el. Ez után több katonai egység települt ide be. Ezen év őszén már ide települt a 32. lövészhadosztály, később pedig ennek a hadosztálynak az egyik ezrede is. Ekkor a város vezetősége a honvédség számára tiszti klub céljára átadta a megüresedett egykori leventeotthont. A Néphadsereg pápai alakulata átvette az épületet, berendezte, könyvtárat telepített bele, sőt konyhát is létesített benne. Az igazi virágzás kora azonban 1962-ben következett be, mikor a 47. Harcászati Repülőezred Sármellékről Pápára költözve átvette ezt a művelődési intézményt.17

16 A bevonulási hirdetmény egy példánya és a szerző személyes tapasztalatai.

17 A szerző személyes tapasztalatai és Homor György nyugdíjas ezredes „Két hadosztály Pápán” című műve 95. oldal.

772