Lapok Pápa Történetéből, 2010

2010 / 3. szám - Huszár János: Virágvasárnap Pápán 1945-ben

kötésére, elhatározta, hogy a döntő pillanatban átmenti hadosztályát az angol zónába. Mikor a rádión keresztül értesült a fegyverszünet meg­kötéséről alakulatát azonnal erőltetett menetben megindította nyugat felé. A fárasztó út legnehezebb állomása Deutschlanberg városka volt, ahol az utat holtra fáradt magyar és német katonák tömegei torla­szolták el. Közöttük nem kevesen voltak olya­nok, akik azt remélték, ha bevárják a szovjet csapatokat, akkor hamarosan hazajutnak. Ilyen volt Takács Miklós pápai repülő katona is, aki három évre szovjet fogságba került, és csontig soványodva került haza. Szerencsére a tisztek sürgetésére az ejtőer­nyős katonák többsége halálos fáradtan, de elju­tott az angol övezetbe, csak a visszavonulást fedező 6. század került a páncélosokkal megerő­sített szovjet egységek fogságába parancsnoká­val, a bátor Hannath Lajos hadnaggyal együtt. Vitéz Szügyi Zoltán tábornok közbenjárására az angol parancsnokság a hadosztályt nem fegyverezte le, együtt tartotta, s ellátásáról is gondoskodott. Ezt abban a hitben tette, hogy az angolok is kapnak Magyarországon megszállási övezetet, ahol ezt a hadosztályt rendfenntartásra fel tudják használni. Mikor kiderült, hogy mind­ez csak ábránd, lefegyverezték és mezőgazda- sági munkára küldték őket. Itt már nem őrizték őket, így később részben hazatértek, részben nyugati országokba távoztak, fogságba nem kerültek. Arra a kérdésre, hogy miért kezelték az an­golok olyan megbecsüléssel az ejtőernyősöket, sőt az egész Szent László hadosztályt, a követ­kezőket válaszolhatjuk: 1. A parancsnok, vitéz Szügyi Zoltán tábor­nok megfelelően tájékoztatta a magas rangú angol tiszteket, miért kényszerült Magyarország a németek oldalán részt venni a háborúban. 2. Néhány nappal megérkezése után a Szent László hadosztály egy negyvenfős katonazene­karral többórás parádét mutatott be az angol tiszteknek fegyelmezettsége bizonyságul, me­lyet azok végigtapsoltak és elismerésüket nyil­vánították. 3. Május 20-án Hüttenbergben az ejtőernyő­sök hősi halottaik tiszteletére emléktáblát avat­tak és szép ünnepélyt tartottak. 4. A hadosztály Kállay Tibor hadnagy veze­tésével színjátszó csoportot hozott létre, mely angol közösségekben sikerrel szerepelt. Sokan érdeklődnek napjainkban is, mi tör­tént azokkal a nagyszerű férfiakkal, akik 1945 márciusában a szovjet csapatok megérkezése után megmentették a város csodálatos műemlé­keit a lerombolástól, a megsemmisüléstől. Dr. Szőllősy Sándor polgármesternek a szovjet csapatok megérkezése előtti utolsó na­pokban távoznia kellett a városból, mielőtt a Veszprémből menekülő nyilas vezetők Pápára érve többszöri ellenszegüléséért bosszút állhat­ták volna rajta. Miután a város tűzoltóinak el kellett hagynia a várost, mint tűzoltótiszt, ő is hozzájuk csatlakozott. Nem mentek messzire, Vas megyében várták be a szovjet csapatokat, akik gépkocsijukat elrabolták és kifosztották őket. így sok megpróbáltatás között, gyalog­szerrel tértek vissza Pápára. Itt az ekkorra megválasztott új polgármester, dr. Sulyok Dezső nagy örömmel fogadta a régi polgármestert, miután neki nem volt gyakorlata a közigazgatásban. így dr. Szőllősy Sándorra várt a közmüvek helyreállításának és a normális élet megteremtésének feladata. Ez rövid idő alatt megtörtént. Alig fél év után dr. Sulyok Dezső Budapestre távozott, s a város élére egy idős ácsmester, veterán kommunista került. Neki még nagyobb szüksége volt az egykori városvezető segítségére. Nem kétséges, hogy a siker dr. Szőllősy Sándor megfeszített munkájának volt köszönhe­tő. Elismerés helyett néhány év múlva mégis elbocsátás és internálás lett osztályrésze. Szaba­dulása után vállalatoknál dolgozott könyvelő­ként. Munkatársai és a város lakói részéről nagy megbecsülésnek örvendett. Nyugdíjasként Bu­dapestre költözött, ahol a vele történt igazságta­lanságok hatása alatt megtört, s öngyilkosságba menekült. Makray Ferenc százados, a 2. ejtőernyős zászlóalj parancsnoka szovjet hadifogságba ke­rült, majd hazatérve kemény fizikai munkával tartotta el a családját. Mintegy két évtizeddel ezelőtt szívinfarktus végzett vele. Halála előtt a veszprémi ejtőernyős katasztrófáról készített kétrészes televíziós filmnek ő volt a szakértője. Érdemeiért egyikük sem részesült elismerés­ben! Pápa, 2010. HU ISSN 1216-5581 HU ISSN 1216-2027 736 KIADJA A PÁPAI JÓKAI MÓR VÁROSI KÖNYVTÁR Felelős kiadó: dr. Hermann István igazgató Tipográfia: Máticsné P. Enikő

Next

/
Oldalképek
Tartalom