Lapok Pápa Történetéből, 2010

2010 / 1-2. szám - Illés Ferenc: Pápai diák voltam (1943-1952)

A módszertan tanítása közben is szó esett rendre lélektani ismereteikről, alkalmazásuk­ról. Konzulense volt a tanítási tervezetek elkészítésének. Csak az ő javítása, jóváha­gyása után taníthatott a tervezet szerint a „kistanító bácsi” a számára kijelölt gyakorló­iskolai osztályban. A tanár úr vezette a taní­tások után azok értékelését is. Az értékelést először a „kistanító bácsi” osztálytársai mond­hatták el, ui. az ő kritikai észrevételük követ­hető, vagy nem követhető minősége a saját tanítási gyakorlatukat javíthatta vagy ront­hatta. Hollósi tanár úrnak meghatározó sze­repe volt abban, hogy a rábízott tanítóképzős diákokból megbízható tanerők lesznek-e? Mindenkinek személyre szabott tanácsokat tudott adni, amit készséggel megfogadtunk. Neveléstanban, lélektanban, a módszer­tanban megítélhető páratlan elméleti felké­szültségéhez hasznosan párosult nagy átte­kintő és szervezőképessége. Egy-egy tanítási óra megszervezéséhez egyeztetni kellett a gyakorlóiskola vezetésével, az érdekelt taní­tókkal (Csonka Gyuláné és Huszár Jánosné gyakorlóiskolai tanítónők), a szaktárgyi szem­pontok miatt az illetékes szaktanárral, aki a szakmódszertan miatt volt meghívott. A taní­tónők a „kistanító bácsikkal” példás kapcso­latot tudtak teremteni ahhoz, hogy az általuk tanított gyakorlóiskolai osztályokban a lehe­tő legjobb eredménnyel tanítsák meg egy adott tanítási óra anyagát. Segítették legyőz­ni a mindannyiunkra jellemző lámpalázas lelkiállapotot. A hospitálásokon a tanítási gyakorlatnak szinte a teljes tárházát nagy szeretettel tárták elénk. A tanításaink értéke­lésénél ők voltak az első számú védnökeink. Hálás köszönettel tartozunk - tartozom - mindkettőjüknek, mert megmutatták nekünk, hogyan kell a gyermeki lélek „húrjain játsza­ni”, hogy a kisemberek személyiségének lényeges jegyei pozitív töltettel gazdagodja­nak, és ismereteik a koruktól elvárhatóan gyarapodhassanak. Páratlan munkabírásával, tudományos igé­nyességgel teljesítette szaktanári és később igazgatóhelyettesi feladatait is. Hollósi tanár úr egyenes tartású megjelenésével, mindig borotvában, jó ízlést formáló választékos öltözetével és a katedráról az egész osztályt átlátó tekintetével együtt, már szó nélkül is tekintélyt parancsoló, figyelmet kiváltó pe­dagógus személyiség volt. Az ő emlékét is a tudós tanáraink között őrizzük. Nem vélet­len, hogy a tanítóképző megszűnése után a Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző, majd a Tanárképző Főiskola igazgatóhelyettesi be­osztásban folytathatta a pedagógusképzésben szerzett nagy tapasztalataival a gyermekne­velés meghatározó munkáját. Középső gyer­mekünk földrajz-testnevelés szakon végzett Szombathelyen, így Hollósi tanár úrral több­ször is találkoztam és nosztalgiáztunk közös emlékeinkről. Gyermekünk: Hollósiné Illés Andrea csak névrokon. (Szombathelyen él 4 tagú családjával.) A „kistanítók” tanításait gyakran meglá­togatta a tanítóképző igazgatója, Dr. Csok- nyai József igazgató úr is. O, aki egykor szülőfalumban, Marcalgergelyiben volt evan­gélikus elemi iskolai néptanító, (1927-1936) kántortanító, jó szívvel osztotta meg velünk az 1-6 osztályos osztatlan iskolai tapasztala­tait. Erre azért volt nagy szükség, mert töb­ben osztatlan iskolában kezdhették meg pe­dagógus pályájukat. Az igazgató úr iskolaszervező munkássá­gával kapcsolatosan fontosnak tartom meg­említeni, hogy a pápai középfokú tanítókép­zés megszűntetését előrelátva kezdeményez­te Pápán a Tanítóképző Főiskola alapítását. Valószínű, hogy a korábban már említett Pedagógiai Gimnázium a felsőfokú tanító- képzés előiskolája lett volna. A diákság ab­ban az időben e témáról mondhatni szinte semmit sem tudott. Számunkra csak később derült ki, hogy Csoknyai József igazgató úr kezdeményezése - a Tanítóképző Főiskola alapítása - nem Pápán, hanem Győrben va­lósult meg. Őt már a Pápai Tanítóképző megszűnése előtt kinevezték a Győrben ala­pított Tanítóképző Főiskola igazgatóhelyet­tesévé. (Különböző rendezvényeken többször is találkoztam egykori igazgatóimnál, de a saj­nálkozáson kívül a pápai tanítóképző meg­szüntetésének okairól soha nem beszélt. „Ez történt, tudomásul vettem ” mondta a kérdés­re a tömör választ.) Minden pápai tanítóképzős sajnálattal vette tudomásul, hogy egykori alma materük 1959-ben jogutód nélkül megszűnt. Azt gon­dolom, hogy a valódi okokról a nyilvánossá­730

Next

/
Oldalképek
Tartalom