Lapok Pápa Történetéből, 2008
2008 / 2. szám - Szabó Géza: Az általános iskola 60 éve Veszprém megyében
szervezésének. Új majorban a volt intéző lakásában. Járóházán pedig a kastély épületében nyílott új iskola. A padokat mindkét helyen az uradalmi magtár deszkáiból a puszták lakói készítették. Az iskolaavatás mindkét helyen a puszta ünnepévé vált. A helyben tanulás lehetősége mindkét helyen mentesítette a gyermekeket a székhely községbe történő napi utazás-gyaloglás nehézségeitől. A pusztai iskolák egyike sem volt azonban hosszú életű. Áttérés a szakrendszerű oktatásra Az iskola-összevonások lehetővé tették az osztálytanítós módszerről a szakrendszerű oktatásra való áttérést. Ez sem ment azonban gond nélkül. A legnagyobb problémát a szakos tanárok hiánya jelentette. A megoldás érdekében 1947 nyarán magyartörténelem, természetrajz-földrajz, matematika- fizika-kémi, magyar-élő idegen nyelv szakcsoportokban elkezdődtek az általános iskolai szaktanítói tanfolyamok. A képzés keretében a tanítói képesítéssel rendelkező - 45 évesnél nem idősebb tanítók - két nyáron július 1. - augusztus 20. között megtartott 6-6 hetes tanfolyamon, s a közbülső egyéni tanulás után tett eredményes vizsgával szaktanítói képesítést szerezve jogosulttá váltak a megfelelő tantárgyak tanítására. A képzési forma 1953- ig volt érvényben. Ezt követően a tanítók a pedagógiai főiskolák levelező tagozatain szerezhettek általános iskolai tanári képesítést. A másik gondot a községekben a tantermek szétszórtsága jelentette. Az egymástól távol lévő iskolaépületek között tízpercekben ingáztak a nevelők. De olyan hely is akadt, ahol a felső tagozat 2 község 4 épületében volt elhelyezve. (Vanyola- Pápanyőgér) így az órákon egymást váltó nevelők tízpercekben egyik faluból a másikba mentek gyalog vagy kerékpáron. Az oktatást is érintő társadalmi átrendeződés Az 1950-es évek elején a közoktatás valamennyi intézménytípusára - óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképző iskola - kiható társadalmi átrendeződés vette kezdetét. Ekkor kezdődött, majd fokozatosan felerősödött a nők tömeges munkába állása. Az általános iskolát végzett fiatalok nagy része középiskolákban tanult tovább. A termelőszövetkezetek szervezését követő években tömegessé vált a fiatalok városba költözése. A folyamatot felerősítette, hogy állami lakások kizárólag városokban épültek. A Várpalota-Veszprém-Ajka ipari tengely három városa kiemelt fejlesztést kapott. Az 1970-es évek elején szülőkorba lépett az úgynevezett „Ratkó korosztály”. Az 1973. évi népesedéspolitikai határozat újabb ösztönzést adott a gyermekáldás vállalásához. A társadalmi átrendeződés és a népesség számának örvendetes emelkedése a közoktatási intézményhálózat gyorsabb ütemű fejlesztését igényelte. A nők munkába állása, a fiatalok városba költözése, a gyermekek számbeli növekedése az óvodai hálózat befogadóképességének emelését, napközi otthonok szervezését, a szétaprózott általános iskolai hálózat korszerűsítését és a középiskolai intézményhálózat bővítését tette szükségessé. Az 1950-1975 közötti időszakban Ajkán, Balatonfüreden, Tapolcán, Várpalotán, Veszprémben, később Balatonalmádiban, Zircen új gimnázium épült. Ajkán, Balalatonfüzfőn, Pápán új szakmunkásképző kezdte meg működését. Az általános iskoláknál pedig a szakos tanítás arányának növelését elősegítő kör- zetesítési program vette kezdetét. Iskolakörzetesítés A körzetesítés a szakos tanítás aránya növelésének, az egyenlőbb oktatási körülmények biztosításának, az azonos indulási esélyek kialakításának, az iskolák közötti 658
