Lapok Pápa Történetéből, 2008

2008 / 4-5. szám - Illyés József: Az iskolai kosárlabdasport története Pápán 1947 -1960

apáca, csak kivetkőzött, még ő is eljött a döntő mérkőzésre és felállva tapsolt, inte­getett nekünk. Beneveztünk az Országos Népköztársa­sági Kupába is. Pontosabban, beneveztek bennünket, mert mi azt csináltuk, amit Ily- lyés tanár úr mondott. Ő is játszott velünk, meg egy másik fiatal testnevelő tanár, Csa­pó László, aki jó nevű kézilabdaedző volt. Most is Pápán él, sakkversenyeken találko­zom vele. Ez így alakult! Nem tudunk már futni, sakkozunk, de még sportolunk. A Kupában az ország 16 legjobb csapa­ta közé kerültünk be 1954-ben és a buda­pesti ITSK csapatával játszottunk a Petőfi Gimnázium termében, nyáron volt. Akkor már leérettségiztünk, kihelyeztek bennün­ket tanítani, de mint tanítójelöltek az isko­lához tartoztunk, mert a tanítói oklevelet csak egy év gyakorlat és jó néhány peda­gógiai természetű vizsga után kaptuk meg. Az ITSK-ban 3 fő magyar válogatott já­tékos is játszott: Hódi I, Hódi II, Gre- minger János. 106:63-ra kaptunk ki. A tanár űr Hódi I-et fogta, én meg a „kis” Gremingert. Olyan gyors volt és olyan cse­leket lestem el tőle, csak már nem volt hol bemutatnom! Háromszor dobtam félpályá­ról kosarat ezen a meccsen. A „kis” Gre- minger (ő volt a magyar válogatott irányí­tója) gratulált, de azt mondta, most már nem hagy egyedül, mert lecserélik akkor. Nagyon jó hangulatú mérkőzés volt. Még egy dologról meg kell emlékez­nem, ez a játékvezető képzés volt. Jó tanu­lók voltunk, ismertük a játékot, érdekelt is bennünket ez a sportág. Jártunk a tanfo­lyamra. A tanár úr kezdte az oktatást, a vége felé a jobb diákok is tarthattak elő­adást. A városi bajnokság mérkőzéseit mi vezettük. Megkritizáltuk ám egymást! Ké­sőbb még három sportágból (kézi-, röplab­da, labdarúgás) megszereztem a vezetői vizsgát és működtem is egy darabig. Nem tudtunk elég hálásak lenni Illyés tanár úrnak. Mindenszentekkor megkeres­tük az édesapja sírját, megkapálgattuk, virágot vittünk rá. Ennél többet nem tud­tunk nyújtani, mert mi is szegények vol­tunk. Máig is szeretettel gondolunk rá, és hálásak vagyunk tevékenységéért. Várpalota, 2007. június 21. Zergi Dezső nyugalmazott tanító Pápai Állami Tanítóképző Intézet (Jelenleg: Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium) 674

Next

/
Oldalképek
Tartalom