Lapok Pápa Történetéből, 2008
2008 / 3. szám - Huszár János: Az iskolák államosítása és annak előzményei Pápa városában
LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL 3. SZÁM PANNICULUS SER.C. NO. 252. 2008. HUSZÁR JÁNOS AZ ISKOLÁK ÁLLAMOSÍTÁSA ÉS ANNAK ELŐZMÉNYEI PÁPA VÁROSÁBAN Az elmúlt századokban és a két világháború közti időben az egyházi iskolák túlsúlya volt jellemző Pápán főként az alsófokú oktatásban. Minden gyülekezet tartott fenn elemi iskolát. Közülük a legnépesebb a katolikus és izraelita iskola volt, ezekben osztott, sőt párhuzamos osztályok is voltak. A református és evangélikus iskola részben osztott osztályokkal működött az alacsony gyermeklétszám miatt. Állami elemi iskola csupán a harmincas évek végén létesült a Tókert néven ismert városrészben, miután ott a folyamatos építkezés miatt állandóan szaporodott a lakosság létszáma. Előbb egy kéttantermes épületet emeltek erre a célra, majd ezt négy tantermesre bővítették. Az intézményhez szolgálati lakás is tartozott, melyben az iskolaszolga lakott családostól. Valamivel később készült el az Öreghegyi Iskola az Öreghegyben, Kishegyben és Törzsökhegyben lakó családok gyermekei számára. Ehhez telefonnal felszerelt tanítólakás is tartozott. Mindkét iskola vezetője a Kertvárosi Elemi Iskola igazgatója, Csanaky Mihály volt. A zsidó lakosok 1944-ben történt elhurcolása után az izraelita iskola megszűnt, a tekintélyes méretű épületet lakásokká alakították át. A középiskolák közül a legnevezetesebb intézmény a Református Kollégium volt, mely 1931-ben már fennállása négyszázadik évfordulóját ünnepelhette. Ehhez szervezetileg egy nyolcosztályos gimnázium, négyosztályos kereskedelmi középiskola és egy lelkészképző főiskola, valamint az Ókollégiumban egy fiúdiákotthon tartozott. Ezt és a tanítóképző intézettel, leánypolgárival, gyakorlóiskolával és leányinternátussal rendelkező Nőnevelő Intézetet, népszerű nevén Nátust a Dunántúli Református Egyházkerület tartotta fenn. A római katolikus fenntartású Ranolder Intézet, melyet Zárda néven emlegettek Pápán egy tanítóképzőt, polgári leányiskolát, elemi leányiskolát, óvodát és leánydiákotthont foglalt magába. Itt a pedagógusok kevés kivételtől eltekintve irgalmas-rendi apácák voltak. A római katolikus fiúk számára a Bencés Gimnázium biztosított továbbtanulási lehetőséget, mely kisgimnáziumból a XX. század második évtizedében vált nyolcosztályos középiskolává. Itt a színvonalas oktatást az első időben pálosok, majd 1806-tól a bencés tanító rend kitűnő képzettséggel rendelkező tagjai végezték, akik rendházukból a két épület közé ékelődő szép barokk templom orgonakarzatán keresztül járhattak át a gimnáziumba. Volt egy négyosztályos katolikus középiskola is Pápán, az Államilag Segélyezett Római Katolikus Polgári Fiúiskola, mely 1929-ben jött létre az izraelita polgári fiúiskolából és egy kis létszámmal működő magánpolgáriból. Az Ipari Tanonciskola mellett két állami középiskola működött Pápán a XX. század első felében. Az egyik az Állami Tanítóképző Intézet volt a fiúk számára, a másik Polgári Leányiskola. így érte a pápai iskolákat 1945 nyarán az az intézkedés, mely az általános iskola létrehozá665
