Lapok Pápa Történetéből, 2008
2008 / 1. szám - Markovits Kálmán: Brigádok és naplóik
LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL 1. SZÁM PANNICULUS SER.C. NO. 250. 2008. Markovits Kálmán Brigádok és naplóik A cím elolvasása után felvetődik az olvasóban, mit is értek azon, brigád. Hisz a fogalom meghatározására több mód is létezik. Az egyik szerint meghatározott fegyvernemből álló katonai egység. Esetleg dolgozók munkacsoportja. Vagy „Magyarországon az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek munka- szervezeti egysége, amely meghatározott termelési feladatokat lát el. ” És a többi.1 A cikk folyamán mi az utóbbi meghatározást vesszük alapul, s próbáljuk meg egy kicsit körüljárni a kérdést. Ebben a múlt időszakra (kommunizmus időszaka) fogunk hagyatkozni és ennek bizonyítékait fogjuk elővenni. E bizonyítékok lennének a brigádnaplók, melyeket nem is olyan régen a pápai Jókai Mór Könyvtár helytörténeti részében rendeztem el. Ezek nevükhöz méltán „a brigádok által vezetett, többnyire díszes, kemény kötésű könyvecske, amelyben a brigád naplószerűen rögzítette mindazon eseményeket, amely végrehajtását a szocialista brigádmozgalomban vállalták. ”2 Először gondoljuk végig: hogyan alakulhattak ki az egyes brigádok? Természetesen szovjet mintára vezették be hazánkban is, s a szocialista munkaversenyből nőtte ki magát. Jelmondata volt: „Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni!”. Egy korabeli könyv szerint e mozgalom nem az egyes személyek versenye, hanem kollektív megmérettetés, melynek nagy a társadalomformáló szerepe is. A brigádok a termelőszövetkezetekben csak később alakulhattak ki, s még gyermekcipőben jártak akkor, amikor a gyárakban már szinte kiforrt formáját találhatjuk meg.4 A kommunizmus által ún. ellenforradalom után egyre inkább kibontakozott a szocialista munkaverseny. Végül 1958-ban a Szovjetunióban megalakultak az első munkásbrigádok, melyet hamarosan a szovjet tömbhöz kényszerített Magyarországon is létrehoztak. Nálunk csírái a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusán5 jelentek meg.6 Célkitűzésük volt a szocializmus teljes felépítése. Ennek érdekében fokozott helytállást, jobb minőségű munkát, nagyobb szakmai hozzáértést, magasabb műveltségi színvonalat követeltek meg. Ehhez a társadalom minden tagjának részt kell vállalnia a közösség ügyeinek intézésében.7 Természetesen az egyes brigádok nevet is választottak maguknak. Ezekben szinte teljesen a kommunista párt befolyása jelenik meg. Néhány példát kiemelnék: Marx Károly8, Kun Béla , Kállai Éva10 stb. Ilyen brigádok működtek pl. a Pápai Húsipari 651
