Lapok Pápa Történetéből, 2006
2006 / Különszám - Vajda Péter, a reformkor progresszív író-pedagógusa,tudósa emlékezete (1808-1846)
lyen kapcsolata lehetett a társaság tagjaival.) Vajdát később méltányolta egykori iskolája: a diákok kedvenc költője volt és számos kötete ott volt a könyvtár polcain. (Vajda később pesti és szarvasi tanárkodása idején e társaság mintájára szervezte meg az önképzőkört.) Itt szerzett jártasságot a latin és a német nyelvben, amelynek később tudományos munkájában és utazásai során vehette hasznát, de sohasem feledkezett meg a magyar nyelv műveléséről. A soproni diákéletnek az vetett véget, hogy egy fegyelemsértés során diáktársai érdekében nem védte meg magát. Erről az esetről az igazgatói naplóban a következők olvashatók: „(1826) Június 18-án, mielőtt az úri szent vacsorához járultunk volna, már hosszú évek óta bevett szokás szerint az egyes osztályokban a Donatustól a rhetorikáig deprekációt (bűnbánati elmélkedést) tartottunk. A rhéto- roknál társai nevében Vajda Péter szólt: tehetsége, szorgalma dicséretes, de erkölcse kevésbé. Ennek bizonyítéka, hogy beszédében hevesen kifakadt a tanárok szigorúsága ellen, amellyel néhány rhétort kihívó magaviseleté miatt megbüntettek. Azoknak a zavargásoknak, amelyek a rhétorok osztályában mindennaposak, szerinte az az oka, hogy a tanárok a r hé tor okkal, ezekkel a szabad emberekkel úgy bánnak, mint szolgákkal, tőlük engedelmességet követelnek, de ha nem alkalmazkodnak, kegyetlen büntetéssel illetik őket. Hozzá még az osztály felügyelőjévé egy németet rendeltek, aki gyűlöli a magyarokat, ezért a magyarok kötelessége őt is gyűlölni. Beszédébe közbeszúrt több felkiáltást. Panaszkodott, hogy a tanítók nem viselik szívükön az ifjúság sorsát, s ezért jogos az ifjúság nyugtalansága. Végül hozzátette: A mi ellenségeinket verje meg a magyarok istene!” (Idézi: Németh Sámuel: Vajda Péter Sopronban. Soproni Hírek, 1944. janiár 1.) „Néhány szó, és zivatart okozott... ”- írta erről az afférról. Plebejus igazságérzete szólalt meg belőle, amikor kiállt az embert becsülő bánásmód mellett. (Később, írásaiban nagy teret kapott az igazságért, a jogegyenlőségért folytatott küzdelme.) Amikor tizennyolc évesen, több mint hét évi ottlét után elhagyta Sopront, hajón elutazott Zimonyig, s útközben csodálhatta meg Budát és Pestet, amikor talán még nem sejtette, hogy sorsa egyszer ide vezeti. Visszatérése után Győrben, (a Széchenyi téren ma is működő) bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait. Osztályfőnöke az ugyancsak jobbágy származású Czuczor Gergely lett (akinek egészalakos szobra unokatestvérével, Jedlik Ányoséval együtt a Széchenyi tér Liszt Ferenc utca felé vezető sarkán áll). Czuczor ekkor már ünnepelt költő, az Auróra-kör tagja, az irodalmi népiesség egyik kiemelkedő alakja, aki a haza és a nemzet fogalmába beletartozónak számította a jobbágyságot is. Vajda benne is példaképet talált: a későbbi években írásaiban és szónoklataiban ugyanezt a haza- és nemzetfelfogást képviselte Jedlik volt az, aki a Vajdában meglévő elemi természetszeretetet tudományos természetismeretté fejlesztette. Vajda szellemi fejlődésére nagy hatással volt Edvi Illés Pál (1793-1871), aki 1823-tól 1831-ig volt Vanyola evangélikus lelkésze. Az idősebb Vajda Péter az ő ideje alatt az egyházközség tanácsosa és felügyelője, az ifjú Vajda Péter számára pedig példakép volt. A nyári vakációk ideje alatt könyveket kapott a nemesi származása ellenére a polgárosodás eszméiért lelkesedő, íróként is hímevet szerzett lelkészétől. Vajda későbbi munkáiban ennek az időszaknak a hatása is felismerhető. (Edvi Illés Pál emléktáblája a vanyolai evangélikus templomban látható.) Győri gimnáziumi és katolikus akadémiai tanulmányai után ismét utazik: bejárja a Balaton környékét, Felső-Itáliát és eljut az Adriaitengerig. Világképalakítók ezek az utazások: ekkor szembesül először hazája és a nagyvilág gazdasági, társadalmi ellentmondásaival. Kitűnő győri bizonyítványával Pesten orvosi tanulmányokat folytat, amely még jobban megerősíti benne a természettudományok iránti vonzalmát. Az elméleti orvostant Bugát Pál tanította, aki a természettudományos magyar nyelv úttörője, a magyar nyelvű oktatás szorgalmazója, s maga is jobbágyszármazású volt. Újabb példakép, aki később munkatársa is lesz: vele együtt szervezi a természettudományi társulatot. A város, amely ekkor ébred öntudatára, olyan gazdasági változásokon megy át, amely 597
