Lapok Pápa Történetéből, 2006

2006 / 1. szám - Dr. Mail József - ifjú Hermann István: Emlékezés Szentilonay József püspökre, a róla elnevezett ápolda alapításának 250. évfordulóján

kaptak belőle a nyomorultak is, a koldu­sok, a vakok, kaptak tűzifát és fuvart a szegények és özvegyek. Jutott bélyegre, irodai és egyéb aprólékos költségekre. Ezeket a számadásokat, melyeket 1868-tól 1914-ig folyamatosan megtaláltam a plé­bániai levéltárban példás pontossággal vezették. Aláírta a plébános, a templom­atya, két egyházközségi képviselő, a kerü­leti jegyző és a kegyúr képviselője. Csak érdekesség miatt említem meg, hogy az 1914-i számadásban szerepel ál­lami adó, telefondíj, biztosítás. Az alapít­vány takarékpénztárként is működött, mert ebben az évben pénzt vett be és kezelt 6-7 %—os kamattal. A Szentilonay Alapítvány tehát nem csak intézményi elhelyezéssel foglalkozott, ez a szolgáltatás természetesen az alapte­vékenységhez tartozott, hanem a mai érte­lemben vett „szociális hálót” is figyelembe vette. Ilyen értelemben osztott pénzbeli segélyeket, támogatott lakbéreket, szállított mozgássérülteket, végezte a házi segítség- nyújtás valamennyi formáját, étkeztetett és gondolt a hadiözvegyekre is. Az egyház minden időben kivette ré­szét a szegények és elesettek, gondozásá­ból, felkarolásából akkor is, amikor az ál­lam még nem intézményesítette a szegény gondozást és a gyermekvédelmet. Szentilonay püspök az alapítólevelében hivatkozik a krisztusi szeretetparancsra „Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” /Mt.25,46 / Akiket befogadnak, azok „rendelkez­zenek tisztességes életüket és viselkedésü­ket bizonyító tanúsítvánnyal és legyen ere­jük, koruk és vagyonuk olyan állapotban, hogy valóban szegények legyenek, s ezért Krisztus legkisebbjei közé számítassanak. (Alapítólevél) Szentilonay József életműve még tu­dományos feldolgozásra vár. Ez az emlé­kezés azonban ráirányítja figyelmünket életére és művére, mely a mai napig bizo­nyítja a társadalom legszegényebbjei iránti evangélium szeretetét. Elmondhatjuk róla, hogy Szent Pál szavai teljesültek be életében, „ aki bőven vet, bőven is arat. /2Kor.9,6/ „ Nagy áldás volt e jámbor alapítvány abban az időben Pápára, a város szegényeire, midőn belső és külső ellenség, azután elemi csapások is annyira szegénnyé tették a várost.” /Kiss ím.l 17/ Az egyházak ma sem mondhatnak le a szociális és egészségügyi ellátórendszerben való részvételről. Az államilag finanszíro­zott, de egyházi otthonokban 2000-ben 5 ezer főt, az összes gondozott 10 %-át látták el. Az állami és egyházi ellátórendszer az elvárásoknak csak akkor tud megfelelni, ha az ott dolgozók magukévá teszik Szent Pálnak a szeretetéről írt gyönyörű gondola­tait, vagy Árpád-házi Szent Erzsébet nyom­dokain tudnak járni a szegények és eleset­tek gondozásában. Szentilonay József alapítványa betöl­tötte küldetését, hiszen müve ma is áll, és ha nem is egyházi, de állami fenntartású szociális intézmény működik ugyanabban a házban, amit ő épített és nem egy bank. Adja Isten, hogy példájával nevelje a tár­sadalmat a szociális gondolkodásra, hogy egyre többen tartsák fontosnak az eleset­tek, szegények felkarolását, hogy egyre többen szövögessék a ma még lyukas szo­ciális hálót és ki-ki lehetősége szerint ve­gye ki részét a szeretet gyakorlásából. Dr. Mail József c. apátplébános In nomine Domini Amen. Josephus Szent Illonay electus episcopus Arbensis, abbas Beatae Mariae Virginis de Panchotta, praepositus Sancti Thomae de monte Strigoniensi et capituli ecclesiae metropolitanae Strigoniensis canonicus, etc. do pro memoria universis, quod saepius attento revolvens animo Dulcissimi Salva­toris nostri, Jesu Christi iterata consilia, monita et praecepta, quibus credentes in se ad misericordiam in pauperes provocabat, 546

Next

/
Oldalképek
Tartalom