Lapok Pápa Történetéből, 2005

2005 / 1-2. szám - Szabó László: Csekő Árpád

propaganda most is működik. Annál in­kább világosabban kell ezt látnunk, mennél jobban közeledünk a háború végéhez. De ennek nemcsak a magunk részéről való tisztán látása szükséges, hanem töreked­nünk kell általánossá tételére. A nemzetek békés együttműködésének hangoztatása sok vezető államban szokásos külszín, de mindig észrevehető a cselekedeteinkben egy bizonyos kettősség. A nagyvilágnak szánt utópisztikus közfelfogás és megnyi­latkozásaik mögött az állami törekvések legridegebb önzésről tanúskodnak. Tehát: szükséges, hogy baráti kezet adjunk, de nyugalmat biztosító ez csak akkor lesz, ha a szembenálló a szorításkor annak ke­ménységéről, edzettségéről is meggyűzött. Meg fogja Önöket katonai bevonulásuk alkalmával lepni, hogy a karpaszományos- ok között olyan sokan lesznek tanítók. A kétségtelenül nagy számarány mellett ez azért is rögtön megállapításra kerül, mert a tanítóság, mint tisztviselőosztály esetében nemcsak a foglalkozás azonos, hanem az iskolázottság is. Nyilván az előbbiek kö­vetkezménye, hogy a katonaságnál rögtön az válik mindenkiről köztudomásúvá: taní­tó, vagy nem tanító. Nem kell részleteznem azt, hogy már csak ebből a szempontból is milyen döntő fontosságú az Önök egyéni viselkedése az össztanítóságra és a tanító- képzésre nézve. Következőleg: Önöknek jobbaknak kell lenniök, mint másoknak. Joggal elvárhatjuk Önöktől az életben - intemátusi gyakorlottságuk alapján -, hogy tapasztalataik révén biztosítékai lesznek egyenletes jóratörekvésben emelkedő irány­zatú közszellemnek. Felhívom erre figyel­müket azért, mert az olyanok, akik nem szoktak hozzá a nap 24 órája szinte minden percének közületben való élésére, azok a járatlanságuknál fogva valamilyen túlzásba esnek. A miden emberben meglévő sze­mérmesség alapján cselekvők kigúnyolás­ban részesülhetnek, viszont az oktalanul testileg és lelkileg szemérmetlenek előidé­zői lesznek egy bizonyos rossz irányú el­durvulásnak. A hirtelen kialakult barátsá­gokban lelkünk, énünk teljes feltárása csak ritkábban lesz mélyítő hatású. Egészen rossz eredményre vezet, ha nem egyesek, hanem közületek lesznek annak birtokosa­ivá. Az ilyen lelkét teljesen feltáró rend szerint későn és akkor veszi észre magát, amikor a barátja, a többiek részéről nincs viszonzás. Látszólag a társak nagyon he­lyes és szükséges tartózkodása fogja meg­merevíteni a kapcsolatot. Ha ezen Önök közben-közben el fognak merengeni, ak­kor az ilyen időszakos zökkenők azért nem borítják fel a közületi jóviszonyt, sőt edző- désre, fejlődésre lesznek jók. Nagyobb vigyázattal kell, hogy eljárjanak a szükség­szerűen előálló közvetlenség tekintetében. A neveléstudományi tanulmányaik alapján könnyen belátják, hogy nem okos, ha a természetükké válik a gátlás nélküli, a csi­szolatlanul természetes testi és lelki élet. Nagy szükség van arra, hogy tanult nevelt- ségük fékezze Önöket a véleménynyilvání­tásban, a primitív vágyak közlésében. A határozottságot, keménységet pedig nem­csak goromba és csúnya szavakkal lehet elérni. A finomabb női társaság nélküli életben nemcsak annak érzéki hiánya vi­gyen szerepet beszélgetéseikben, hanem serkentse jó irányú törekvésre abban a te­kintetben, hogy közönséges beszédeik, cselekedeteik ne legyenek szokássá válva gátlóivá az úri társasági fellépésüknek. Figyelmeztetnem kell Önöket arra, hogy a katonai életben, annak nevelői ténykedői közül sokak tartani fognak az Önök bírálatától. Parancsnokaik nagy része nem iskolázott nevelő és mégis nevel. Lesz alkalmuk Önöknek példákat látni arra, hogy tudományosan megalapozott módsze­rek nélkül is nagy eredményeket lehet el­érni. Végezzék munkájukat nyitott szem­mel, de tartsák meg véleményüket saját maguknak. Legyen erejük arra, hogy elha­tározásaiknak majd akkor szerezzenek ér­vényt, akkor próbáljanak tanult nevelőként parancsolni, amikor hosszabb szolgálat után megfelelő katonai rangot elértek. De tegyék is ezt meg, ne fásuljanak el a kikép­zésük alatt. Jól jegyezzék meg azt, ha vala­hol, akkor éppen a katonáskodás alatt a jó példa ér legtöbbet. Nem oktatások, intel­mek kellenek a csúnya beszéd elkerülé­496

Next

/
Oldalképek
Tartalom