Lapok Pápa Történetéből, 2005

2005 / 1-2. szám - Szabó László: Csekő Árpád

székének oktatója. 1969-84-ig nyugdíjas­ként a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola tanára, 1984—93-ig az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szaktanácsadója volt. Munkáját 1971-ben „Kiváló Újító” okle­véllel, 1992-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendje Kiskeresztjével ismerték el. Főbb művei: Mennyiségtan és fizikai tanulói kísérletek (Jászberény, 1935); Csekő-Koczkás: A fizikai csodavilága (Bp., 1949); Csekő-Jeges: Természettan a líceum IV. osztálya számára. (Bp., 1951); Fizikai kísérletek és eszközök (Bp., 1951); Tématervek fizikai szakköröknek (Bp., 1963); Az általa összeállított Csekő-láda (1949) az ország általános iskoláiban segí­tette a fizikai kísérletek bemutatását. Kísér­leteim, eszközeim, értekezéseim címmel 100 leírást közölt a Fizikai Szemle 1993/9. számában. A különböző szaklapokban 127 közleménye jelent meg, több mint 200 újí­tásáért Újító oklevéllel jutalmazták. Kísérleteim, eszközeim, értelmezéseim (Részlet a Fizikai Szemle XLIII. évf. 9. számából)) Csekő-láda 1949-ben az érvényes álta­lános iskolai fizikatankönyv, a Vermes­féle minden témához tartalmaz bemutató eszközt, kísérletet. Használati útmutatója anyagpótló. Egységes állványrendszere kis helyen tárolható, facsavaros kötésű. Akkor más anyag, mint a fa, nem jöhetett számí­tásba. A készletbe tartozó famenetvágó- egység a további kiegészítést adta meg. A centrifugálgépnek használhatóvá tett ame- rikáner sok egyéb kísérletben nyert fel- használást. Az 1935. évtől mind szélesebb körben terjedt el a tanuló-kísérleteztetés. Jó példa volt a Csekő-láda az előbbi moz­galmakban részvevő, és arról tudomást szerző pedagógusok számára. Ezek nem látták primitívnek a Csekő-ládát, amelyik­nek felhasználása bizony a pedagógusoktól hivatásból származó, áldozatos előkészítő munkát kíván, sokan lehettek azok a fizika­tanárok, akik csak a próbálkozásig jutottak el és csak az Útmutató ábrái ébresztettek bíztatást, ez derül ki az azóta megjelent szakcikkekből, a beadott - hivatkozás nél­kül beadott - újításokból. Használati Utasí­tás a Fizikai Kislaboratóriumhoz. Szpintariszkóp a sugárforrástól eltávo­lítható lumineszkáló ernyővel, hatótávol­ság meghatározáshoz. Élet és Tudomány 1948. VI. 13. Ha ennek a szpintariszkóp- nak kihúzható radioaktív sugárforrását a Csekő-féle elektroszkóp tányérja közelébe tartjuk, meggyorsul a feltöltött elektrosz­kóp kisülése. A sugárforrás gázharisnya­por. Ionizáló hatás. A gamma sugarak át­hatoló képességét úgy mutatjuk ki, hogy a gázharisnyaporral bevont lap és a fekete papírba csomagolt fényérzékeny film közé például zsilettpengét teszünk és 1 hónap múlva hívjuk elő. Az általános iskolai tanulókísérleti fénytani készlet. Mintakészletem szerint a Tanért legyártotta és ellenőrzésem nélkül hibásan leszállította. A hibák kijavításának módját 30 vezető szakfelügyelőnek megta­nította, valamint a Fizika Tanításban köz­readtam. 1981. december és 1982. január. A fény energia-voltának fényjelenséggel való igazolása. Elsötétítetlen tanteremben zsebteleppel táplált fényforrásról való kí­sérletezés. Kiállítási ismertető. Kéziratom. Vetítőkombi. Olyan olcsó és könnyen mozgatható vetítő-kombináció, amelyik a középiskolákban régebben általános 10 cm 0 kondenzoros, ívlámpás vetítőgépekhez közelít a második világháború után elter­jedt 5 x 5 cm méretű diák vetítéséhez. A mintadarabom 55 W-os halogénizzós és 7,5 cm 0 kondenzoros, ITG optikai padra, valamint Bunsen-állványra fogva használ­ható: elmozdulások, áramlások, felszínek, rezgések, hullámzások. Kundt-cső. fk. Kiállítási ismertető. Az elektromágnesesség középiskolai tanításának egységes szemléltetési eszköz­sorozata. Az elektromágneses hullámzás c 492

Next

/
Oldalképek
Tartalom