Lapok Pápa Történetéből, 2003
2003 / 2. szám - Bevezetés a pápai képeslapok világába
1902-ben például Kéttornyúlakról, Pápakovácsiról, Bakonybélről vagy Farkasgyepüről készített kártyákat. Bp. 5/129. Appelfeld Ferenc kiskereskedésében árulta 1900-tól nevével ellátott lapjait, melyeknek felvételeit másoktól kölcsönözte. Ő rendelte meg a müncheni kiadótól a lapokat. Bp. 5/6., Bp. 5/22., Református B/14. Deutsch P. Mihály 1904 júliusában a Fő utca 28 szám alatt, a Gráf kávéházzal szemben nyitott könyv- és papírkereskedést. Csak két évig adott ki lapokat. A képek minősége nagyon gyenge volt, mert más képeslapokról másolta le őket. A kártyákat Budapesten Schwarc I-nél készítette. Deutsch P. Mihály üzletének árukészletét 1905 augusztusában csőd miatt elárverezték. Bp. 5/118., Bp. 5/120., Bp. 5/121 és hátulja. Divald Károly a kor leghíresebb és legnagyobb kiadója volt. Nem csak látóképes, hanem más témájú lapokat is készített. Budapesti és vidéki városokról 1899-től adott ki képeslapokat. Pápán 1904-ben járt és sorozatában új felvételeket használt fel, például a kórház, a Várkastély, vagy a Kossuth utca érdemel említést. Érdekes, hogy míg a budapesti és a legtöbb vidéki kártyáját sorszámmal látta el, addig a pápaiakon csak a neve és a Budapest szó szerepelt. Bp. 5/109., Bp. 5/110., Bp. 5/111., Bp. 5/112., Bp. 5/117., Bp. 5/119. Gyakran előfordult, hogy egy képeslapot többször is kiadott valamelyik kereskedő, a kép változatlan volt, de kis eltérést mindig alkalmaztak a feliratban vagy a címzés oldalán. Sok képeslapon nem tüntették fel a kiadó nevét, erre ma már csak következtetni lehet. Ebben az időben a pápai üdvözlő kártyákon sorszám nem szerepelt, amelyeken mégis található volt, az a nagy országos vagy külföldi nyomda táskaszámát jelentette. (Több ezres nagyságrendű számokról volt szó. Más városokban gyakran találkozhatunk számozott századfordulós lapokkal.) Többen kiadtak tévedésből olyan kártyákat, amelyeken a negatívot fordítva hívták elő, így a jobb és bal oldal felcserélődött. Amikor észrevették a hibát, nem vonták ki ezeket a lapokat a forgalomból, hanem tovább árusították. Bp. 5/46. Bp. 6/131. Mit ábrázoltak ennek a korszaknak a képeslapjai? A századforduló éveiben készült legtöbb fotográfia igazi életkép volt. A város lakóit ábrázolták; az utcákon sétáló polgárokat, az üzletük ajtajában álló boltosokat, a bámészkodó vagy futkározó diákokat, a környező falvakból feljött és terményeiket árusító fejkendős parasztasszonyokat, a kávéház előtt álló, csokornyakkendős főpincért, a szekerével a Fő téren poroszkáló parasztembert. Pápa ebben az időben nagy fejlődésen ment keresztül, sorra adtak át új középületeket, például a református kollégiumot, a tanítóképzőt, a sportpavilont, a katolikus iskolát vagy a Fenyvessy-villát. Ezeket mind megörökítették üdvözlő kártyákon ugyanúgy, mint a régi épületeket, így az indítóházat, a Nátust, a városi patikát, amelyeket pár évvel később átalakítottak és megnagyobbítottak. A főbb útvonalak gyakran szerepeltek az anzikszkártyákon, a kis utcák csak ritkábban. Helytörténeti szempontból fontosak ezek a dokumentumok, innen tudjuk ma, hogyan nézett ki egy-egy üzlet portálja. Az eredeti fotográfia keletkezésének aránylag pontos idejét is meghatározhatjuk, ha a korabeli újságokból utánanézünk annak, hogy a kereskedő mikor nyitotta meg a boltját. Ritka emlékként őrzi Lidi néni alakját egy levelezőlap. O férjével — ahogy a diákok hívták — „Lidi bácsival” együtt a református főiskola közelében, a promenád sarkán (Széchenyi, ma Március 15 tér) évtizedeken keresztül árusította a nagy napernyő alatt az édességeket, a gyümölcsöket és más finomságokat, még pezsgőt is a kollégiumi tanulóknak. Lidi néni úgy törődött az ország minden részéből itt tanuló gyerekekkel, mintha az édesanyjuk lett volna. (Ez volt az első pápai reklámlapok egyike.) Bp. 6/75. „A pápai ev. ref. főiskola gyorsírókor 25 éves jubileuma. 1878-1903. - április 13-14.” felirattal több lapot felülnyomtattak. Református A/9., Református A/12., Református A/15., Református A/20. 408
