Lapok Pápa Történetéből, 2003
2003 / 5-6. szám - Mészáros Gyula: A vitéz Szügyi Zoltán vezérőrnagy 1945. július 1-i memorandumának története
47 Amikor augusztus 23-án a román átállás bekövetkezett, és ennek folytán az orosz erők Dél-Erdélyen keresztül a magyar Alföldre benyomultak, a magyar kormány természetszerűleg ismételten kérte a német hadvezetést, hogy megfelelő erőt helyezzen erre az arcvonalra és engedjen át fegyverzetet a magyar haderő felszerelésére. Bár Hitler erre több ízben személyesen ünnepélyesen ígérete tett, egyik sem történt meg. Mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a németek vagy nem tudják, vagy nem is akarnak bennünket komolyan megsegíteni. Magyarországot áldozatul akarják dobni a bolse- vizmusnak, csak annyi magyar területet akarnak megtartani, amennyi szükséges ahhoz, hogy a háború német földre ne érhessen. így mindjárt augusztus végén a Tisza, később a Duna, majd hamarosan a Balaton vonalról beszéltek, mint amelyet feltétlenül tartani szándékoznak. A magyar haderőt pedig nyilvánvalóan el akarták sorvasztani. így már augusztusban azzal a javaslattal álltak elő, hogy állítsunk fel magyar SS hadosztályokat, amelyek Hitlernek is tegyenek esküt, ők azokat teljesen fel- fegyverzik. (Két ilyen hadosztály volt alakulóban, amelyeket kiképzésre kivittek az országból.) Ugyanakkor viszont a honvédség felszerelése elől azzal tértek ki, hogy a hadianyagra nekik maguknak is szükségük van. A magyar arcvonalra küldött német hadosztályok (túlnyomó részben páncélosok) pedig ahelyett, hogy az orosz ellen küzdöttek volna, lassan körülvették a fővárost. Adataink voltak arra nézve, hogy a vár megrohanását már október 15-e előtt gyakorolták. Az egész akció vezetője egyébként ugyanaz a Skorzeny volt, aki Mussolinit kiszabadította! 57 Mindezt látva, és hogy az ország pusztulását elkerülje, határozta el magát a kormányzó a fegyverszüneti tárgyalásokra. A magyar katonai vezetést akkor már úgyszólván teljesen kikapcsolták a németek. Sok helyen nemcsak a hadtest- és hadosztály parancsnokokat állították félre, elvevén egységeiket, hanem az ezred- és zászlóalj parancsnokokat is és a magyar csapatokat századonként feloszlatták a német kötelékek közt. A németek eme intézkedése minden különösebb magyar befolyás nélkül a magyar hadsereget teljesen szétbomlasztotta. A látszat megóvására, s különösen Németországba erőszakkal kitelepített százezres tömegek és a bolsevisták elől menekülő családok érdekében csak a Szent László hadosztály kapott parancsot, hogy mindaddig tovább harcoljon a bolsevizmus ellen, míg a német védelem teljesen össze nem omlik, s csak akkor mentse át legénységét és tisztikarát az angolokhoz. Hogy értelmetlen harcukat pár hónapig még folytathassák, a németek az utolsó erőszakos eszközt is igénybe vették: a fővárost nehéz páncélosokkal, SS és Gestapo alakulatokkal megszállták, a kormányzót lemondásra kényszerítették és elhurcolták, s hatalomra pedig a magyar parlament legkisebb pártját, Szálasival a nyilas-keresztes pártot ültették mindenféle ígéretekkel. Hogy a végén az ezeknek tett ígéretüket sem tartották meg, az természetes volt, s hogy Budapestet és az ország nyugati felét minden cél és értelem nélkül a teljes pusztításnak tették ki, az csak a németek brutális önzését jellemzi. Gyalázatos eljárásuknak utolsó szégyenteljes mozzanata volt, mikor a bolsevisták előtt menekülő magyar családokat a határon teljesen kifosztották. Eme gyalázatos tettüket is egy hazug parancs kiadásával indokolták, melyet a 6. német hadsereg vezérkari főnöke adott ki. Ebben a parancsban (2. sz. melléklet) arra való hivatkozással, hogy a Szent László magyar hadosztály a bolsevistákhoz átállt, rendelték el a menekülő magyarság teljes kifosztását, holott a Szent László hadosztály nemzete érdekében kapott parancs értelmében még május hó 9-én is harcolt, fedezve a menekülő magyar családok visszavonulását, mert a német csapatok akkor már napokkal előtte teljesen szétzüllöttek. íme egy kis nemzet pusztulásának története - nem diplomata, hanem egy hazáját szerető katona szemszögéből nézve -, mely kis nemzetnek egyetlen bűne, hogy honfoglaló ősei 1049 évvel ezelőtt Európa ütközőpontján a „Hadak útjában” alapítottak hazát népüknek. C7 A menekült magyarság tájékozottsága a bolsevista megszállás alatt lévő magyarországi állapotokról. 437
