Lapok Pápa Történetéből, 2003

2003 / 3. szám - Néhány szó a XVI-XVIII. századi bíráskodásról, elsősorban az úriszékekről

bilincsbe verve azzal a váddal álltak, hogy „latrul összeadván magukat, az incatta (vád­lott) igazi házastársa lévén, istentelenül pa­ráználkodtak”. A vádlott férfi ügyvédje ügyfe­le védelmében előadta, hogy ezért a bűncse­lekményéért ügyfelét, mint legényembert az ország joga szerint „halállal büntetni nem lehet, amely büntetés hasonló esetben a há­zasembernek kijárt. Azután védence nem rab­lással jutott a nőhöz, hanem annak saját akara­tából.” Ezért a vádlott kész megállapodni a földesúri hatósággal a vád tárgyává tett ügy­ben, „ennek az országnak a gyakorlattal meg­erősített és állandóan gyakorolt szokása sze­rint a bírság, köznyelven bikapénz felől, amely megegyezés megtörténte után kéri ügy­felének elbocsátását. És valóban az ítélet a legényre nézve úgy szólt: „Solvat solvenda! - fizesse meg a fizetnivalókat!” Magyari István sárvári prédikátor: „Az or­szágban való sok romlások okairól” című könyvében kifogásolja, hogy a paráznaságért csak pénzbeli büntetéssel szabadul a férfi a vád alól. 1657. szeptember 27-én gr. Esterházy Pál és Ferenc pápai úrszéke elé - amelyen Zala és Somogy megye alispánja elnökölt - idézték Borsosgyőr összes lakóit. Az uradalmi ügyész a következő vádat emelte ellenük: 1657. au­gusztus 15-e táján B. M. nevű jobbágy az uradalom megbízásából kivitt Borsosgyőrbe egy hordó bort. Ott meg volt parancsolva, hogy ha a dominus magistrátusnak bora van, az emberek máshová ne merészeljenek kocs­mába menni. A vádlottak a bírsággal semmit sem törődtek, s Pápára jártak be borért „egyenlő akaratból”. így a dominus magistrátusnak „a bora elsavankodott, s sem­mirekellő lett, s rajta is maradott a csapiáron.” Az ügyész azt kívánta, hogy a tilalom bír­ságában egyenként marasztaltassanak el a vádlottak, s a megmaradt 27 akó bor árát is fizessék meg. A vádlottak személyesen megjelentek, s azzal védekeztek, hogy soha ennek előtte nem tilalmazták, hogy „ide be a városba be ne jár­hassanak bor miatt, se pedig kihordani fazék­ban.” S nem is tudtak a tilalomról. „Az úr őnagysága bora is nem maguk miatt, hanem magától a bor elsavankodott”. Erről ők nem tehetnek, s kérik a felmentésüket. Az ügyész visszautasítja a védekezést az­zal, hogy a tiszttartó kihirdette a tilalmat. De ha nem is hirdette volna ki, „közönséges, be­vett törvény és szokás az, hogy amely jobbá­gyok között földesúrnak bora van, akkor nem szabad máshová borért járni.”. Az ítélet szerint a borsosgyőri polgárok es­küdjenek meg, hogy nem tudtak a tilalomról. Aki megesküszik, azt felmentik, aki pedig nem, azt elmarasztalják a kereset szerint. A jobbágyok szolgáltatásai közé tartoztak az ú. n. ajándékok. Ezek épp olyan kötelezőek voltak, mint az adók, a gabonadézsma, vagy a hegy vám. Annak is, hogy ezek az ajándékok befollyanak, biztosítéka volt a földesúr bünte­tő bírósága. 1625. május 12-én Nyári István pápai ura­dalmának úriszéke elé idézték a vádlott négy, Kócsba, s Császár községbe való jobbágyo­kat, azzal a váddal, hogy az ajándékba küldött . zalonnát visszalopták. A vádlottak közül ketten úgy védekeztek, hogy aminemü ajándékot a falu az elmúlt szombaton velük küldött, nem tudták átadni, mert a tiszttartó nem volt otthon. S kérték őnagyságát, hogy őket ne porolj e, mert ők éjjel és nappal mindig őnagysága rendelkezé­sére állnak. A másik két jobbágy azzal védekezett, hogy ők semmit se tudtak a szalonna visszavi­teléről. ' Az ítélet az előbbi két jobbágyot, mert urukat meglopták, 20-20-Ft-ban elmarasztal­ták. A másik két jobbágyot esküre ‘kötelezték, hogy nekik nem volt tudtuk a szalonna ellopá­sában. Eckhart Ferenc professzor másik tanulmá­nya: „Falu füstje” (Jogtudományi közlöny 1952. júniusi számában) címmel a falu burájá­nak igazságszolgáltatásáról szól. Ugyanis a falu nemcsak termelési egység, hanem igazr ságszolgáltatási fórum is volt. Ide tartoztak a kihágások és a pénzkövetelésre vonatkozó keresetek. S a faluközösség tagjai közötti vi­szályok elintézése. A lopás nem tartozott ide. 1612-ben Jánosháza várában Nádasdy Ta­más úriszékén per indult két jobbágy között gyilkosság miatt. A gyilkos ügyvédje kifogást 420

Next

/
Oldalképek
Tartalom