Lapok Pápa Történetéből, 2003

2003 / 2. szám - Bevezetés a pápai képeslapok világába

Ezeknek az éveknek a legnagyobb, az egész országra kiterjedt képeslap-kiadási vál­lalkozását a budapesti Magyar Fénynyomdai Rt. neve fémjelezte. (A fénynyomatok készí­tése általános, bevált gyakorlattá vált ez idő tájt; különleges — mára már elfelejtett és nem használt — nyomdai eljárás volt, mely külön­böző vegyszerek alkalmazásával a magas- és mélynyomás közös alkalmazásából állt.) Többször végigutazták az országot, először 1911-ben jártak Pápán. Ekkor elsősorban a vendéglátó helyeket keresték fel, a 141. szá­mú lap a Turcsányi vasúti vendéglőt, Zemplén 45 előtt/248.,' Bp. 2/1., Bp. 2/2., Bp. 2/5., Bp. 2/6., Bp. 2/7., Bp. 2/16. a 142-es a Hungária szállodát ábrázolta. Pár évre rá az iskolákba kopogtattak be. Veszprémből érkeztek váro­sunkba — ez a sorozatszámokból állapítható meg —, ott is, itt is akkor az iskolákról ké­szítettek felvételeket. Páratlan dokumentum­ként maradtak fenn — a 498-as sorszámtól az 539-es számig bezárólag — a pápai taninté­zetekről ritka dokumentumok, mint a refor­mátus gimnázium néhány tanterméről és taná­ri szobájáról, az Irgalmas nővérek intézetének szertáráról és kápolnájáról, a Tanítóképző méhészetéről vagy a Bencés gimnázium di­ákjairól. A Református Gimnáziumot ábrá­zoló lapokat az iskola ifjúsági segítő egyesü­lete javára árusították. Az Irgalmas nővérek intézete is saját kiadásnak ismerte el a róluk készült lapokat. Néhány évre rá a Fénynyomdai Rt. mun­katársa újból Pápán járt és a Kossuth utcában a Sipiczky cukrászdában megörökítette a bel­ső berendezéseket, gépeket, valamint a kert­helyiséget. Ez a képeslap egyedülálló ipar- történeti emlékké vált, száma 786. volt. Bp. 2/14. Az I. világháború időszaka A frontokon harcoló alakulatokat hivatalo­san engedélyezett, hősiességre buzdító üd­vözlő lapokkal látták el. Ezeken kívül a harc­téren vagy a szálláshelyen készült amatőr fo­tókat — ha a cenzúra engedélyezte — a kato­nák feladhatták postán szeretteiknek. Az ilyen fotográfiákat egyes szakemberek nem ismerik el képeslapoknak — pedig mégis azok. Helytörténeti szempontból fontos a létezésük. A Magyar Királyi Pápai 7. Honvéd Hu­szárezred katonái is küldtek a harctérről haza lapokat; elején saját maguk képével, hátolda­lon a csapat hosszúkás lila gumibélyegzőjével ellátva. Bp. 2/28 és hátulja. A háború idején a Református Kollégium épülete és a sportpavilon hadikórházként mű­ködött, az itt ápolt betegek pápai képeslapokat küldtek haza szerte az országba. Némelyikük a református iskola képén beikszelte azokat az ablakokat, amelyek mögött feküdt. Bp. 3/17 és hátulja. Pápán 1914-ben tűntek fel a G. G. J. mo­nogramé képeslapok. Az elsőkön még Kis Tivadar neve is szerepelt. Egy évvel későbbi évszámmal már több sorozat önállóan jelent meg, valószínűleg a budapesti kiadó által, melyeknek ismert sorszámai: 3673-84, 3779, 8645, 9536-45-ig. Egyedülálló felvételek is maradtak utánuk, mint például a tókerti tiszt­viselőtelep első házairól készült fotó. Bp. 6/88. és hátoldal, Bp. 6/89., Bp. 6/90., Bp. 6/91., Bp. 6/93., Bp. 6/94., Bp. 6/95. Még a háború előtt kezdődött a „Vasúti Levelezőárusítás Budapest V. Kádár u. 4.” feliratú lapok megjelenése az egész ország területén, Pápáról is sokfélét jelentettek meg, színezettet és egyszínűt, jobb és rosszabb ki­vitelűt egyaránt. Az 1920-as évek végéig mű­ködtek körülbelül tízezer féle lapot adtak ki Magyarországról, melyeket csak a pályaud­varokon lehetett megvásárolni. Az elsők ára 6 fillér volt, majd emelkedett a lapokra is rá­nyomott díj mértéke; 12, 20, 30 majd 60 fillér lett. Külön számoztak minden egyes kiadást, pl. a „Főtéri részlet. Vágó Dezső üzletével” megjelent 118., 128., 280., 5017. szám alatt. Bp. 3/35. Bp. 6/23., Bp. 6/24., Bp. 6/26. Az I. világháború utáni időszak, 1920-as évek Pápai kiadók Kis Tivadar folytatta eddigi gyakorlatát; újabb felvételeket készített és régi fotográfiá­kat újból kiadott. Erre a korszakára az egyszí­nű zöld, barna és más színű, kétezres sor­számmal kezdődő lapjai a jellemzőek. Előfor­413

Next

/
Oldalképek
Tartalom